Valószínűleg mindannyian láttunk már készpénzzel ügyetlenkedő embert a kasszánál, sőt, kizárt dolog, hogy ez ne fordult volna elő mindenkivel legalább egyszer. Elővenni a pénztárcát, megkeresni az aprót mindig elég kényelmetlen folyamat volt, ráadásul manapság még mindig él a magyar népben az, hogy sok bankóval veszélyes járkálni, ami valljuk be, egyáltalán nem életszerűtlen hozzáállás.

A bankkártyák története sokkal hamarabbra nyúlik vissza, mint gondolnánk: az első írásos felvetés még 1887-ből származik, amikor Edward Bellamy az egyik novellájában említett egy hasonló megoldást, magának a bankkártyának az elődje pedig először 1928-ban került forgalomba Amerikában, pont a nagy gazdasági világválság előtt.

A bankkártyák használata egyszerű, az egyérintéses fizetés pedig még kényelmesebbé tette, ám még mindig igaz az a tétel, hogy még egy plusz dolgot kell magunknál tartani. Mert mi az az eszköz, amit manapság senki sem hagy otthon (maximum véletlenül)? A mobiltelefon. És milyen jó lenne, ha ezek az okoskütyük a számos hasznos funkció mellett még fizetésre is alkalmasak lennének, ugye? Elárulunk egy nem túl nagy titkot: már régóta alkalmasak.

Igen, mobillal már évek óta fizethetünk a parkolásért (2009 óta létezik a regisztrációt nélkülöző szolgáltatás) vagy a lottófeladásért. Ehhez a szolgáltatáshoz azonban egy speciális SIM kártyára volt szükség, ami azzal járt, hogy a mobilfizetést igénybe vevő ügyfélnek külön be kellett fáradnia a mobilszolgáltatóhoz egy SIM cserére.

A mobilfizetés persze korábban még gyerekcipőben járt, az első hozzáállás szerint a bankkártya egyenlő volt a SIM-kártyával, hiszen valahol meg kellett oldani a szenzitív adatok biztonságos tárolását, ám ezzel még nem volt vége a dolognak, mivel be kellett vonni a szolgáltatókat és a bankokat is ahhoz, hogy minden megfelelően működjön. Nem lehet elmenni szó nélkül az Android Pay, az Apple Pay, vagy éppen a Samsung Pay mellett: ezek mind-mind egyedi fizetési megoldások, amelyek külföldön meglehetősen sikeresen működnek, a felhasználók szeretik, látszik, hogy igenis, van igény rájuk.

A leírtak után mindenkiben felmerülhet tehát a kérdés, hogy manapság mégis mi kell ahhoz, hogy mobillal fizessünk?

Lényegében csupán maga a mobil, bár nem mindegy, hogy milyen telefonról beszélünk. Fontos, hogy a telefon Androiddal futó darab legyen. Ugyan vannak még olyan szolgáltatások, amelyek megkövetelik az NFC-s SIM-et, ezek azonban nem számítanak újgenerációs fejlesztéseknek. Az újgenerációs fejlesztéseknél ugyanis nincs szükség erre sem, ezzel is egy jó nagy terhet sikerül levenni a felhasználók válláról.

Ahhoz, hogy egy készülékkel bankkártya módjára fizethessünk, szükség lesz az NFC-re, de ez manapság be van építve már magába a készülékbe. Ez biztosítja a kommunikációt a mobil és a terminál között. A terminálok jelenleg kétharmada támogatja az egyérintéses fizetést, a jövő év végéig pedig jelentősen javulni fog a helyzet, Magyarországon ugyanis minden, még nem egyérintéssel működő egységet le kell cserélni.

A mobiltelefonon kívül nyilván fontos a bankkártya, hiszen ezzel lehet összekötni a folyamatot, az alkalmazások a bankkártyát digitalizálják, azzal kötik össze. Plusz magának a bankkártyának az adatait is fontosak, kezdve a 16-jegyű számsortól a lejárati időn át egészen a CVV-kódig, a mobiltárca appok egy része automatikusan digitalizálja a kártyát (Gránit Pay), egy része kamerán keresztül szkenneli be (K&H), de van olyan, ahol be kell pötyögni (Simple), kezdve a 16-jegyű számsortól a lejárati időn át egészen a CVV-kódig. Innentől kezdve viszont a bedigitalizált kártya a maximális biztonság érdekében minden esetben virtuális adatokkal jelenik meg a fizetési folyamatok során, vagyis nem beazonosíthatók a mögötte lévő adatok. Természetesen a számlánk egyenleg is fontos: ha nagyobb összegben vásárolnánk, mint ami rendelkezésünkre áll, akkor a tranzakció nem fog megtörténni.

Számos helyzetben jöhet még jól a mobilfizetés: boltokban történő vásárláskor, ami egy az egyben kiváltja a bankkártyával történő fizetést, autópályamatrica beszerzésekor, mozi-, fesztivál- vagy más belépőjegyek megrendelésekor, taxirendeléskor, vagy éppen csekkbefizetéshez. Én speciel nem olyan rég jöttem rá arra, hogy mennyivel kényelmesebb a maradék sárga borzalmakat pár kattintással applikáción keresztül kiegyenlíteni (iCsekk). A mobilfizetés gyors, mert nincs sorbanállás, egyszerű, hiszen QR-kódot beolvasni nem nagy művelet, kényelmes, végül is nincs szükség készpénzre és bankkártyára sem, és még biztonságos is.

Összefoglalva tehát: fizethetünk az újgenerációs alkalmazások segítségével egyérintéses kártyánk használata helyett, továbbá QR-kód beolvasással, és bizonyos esetekben SMS-ben vagy hívás indításával. A legnépszerűbb újgenerációs mobilfizetéses alkalmazások közé tartozik a Simple by OTP, a Gránit Pay, az MKB Pay, a K&H Mobilbank alkalmazás. De mindenképp meg kell említenünk az iCsekk applikációt is, amivel a számlákat lehet gyorsan és kényelmesen kiegyenlíteni.

Azzal tehát, hogy nincs szükség különféle utánajárásokra, hosszadalmas folyamatokra, tényleg elképesztően hasznos lett a mobilfizetés, mert a telefont úgyis mindig magunknál tartjuk. Biztonság szempontjából ott van már szinte a legtöbb készüléken az ujjlenyomat-olvasó, az újabbaknál az írisz-szkenner, de egy jó PIN vagy minta megadása után sincs félnivalónk.