A Brexit után még sok minden nem világos. Annyi bizonyos, hogy a Nagy-britanniai választók nagy része az Európai Unióból való kiválásra szavazott. Mennyiben érinti ez az Nagy-Britanniában tanulni szándékozókat? Egyelőre semmiben, mivel a teljes kiválást kétéves előkészítő tárgyalások előzik meg, amelyeket egyelőre senki sem siettet. A külföldi diákok száma az utóbbi pár évben lassan csökkent, amely nem tesz túl jót a gazdaságnak sem, hiszen az oktatás hatalmas üzlet. Csupán a tandíjak 9000 font körül állnak, ám a tandíj csak a legkisebb a sok költség közül, amelyet a diákoknak viselniük kell. Az angol gazdaság legfontosabb tartópillére már hosszabb ideje a nem az ipar, az évtizedek alatt a szolgáltatások nyújtására rendezkedtek be, mivel nem tudták felvenni a versenyt a keleti árudömpinggel.  A bankok mellett a brit oktatás jó hírét is sikerült kihasználni ebben a helyzetben, hiszen Cambridge és Oxford olyan nevek, amelyeket nem igazán tudják presztízs terén megközelíteni más egyetemek. Hogy miért van ez így, erre nehéz választ adni, mindenesetre annyi bizonyos, hogy a hagyományok, és az Egyesült Királyság évszázados világhatalmi szerepe sokat nyomott a latba. Az oktatás sokakat vonzott a szigetországba, hiszen mind a széles tárgyválaszték, mind az angol nyelv elterjedt ismerete megkönnyítette az alkalmazkodást. Ebben aztán az is segítséget nyújtott, hogy az EU-s diákok tanulmányaik finanszírozását is meg tudták oldani, akár ösztöndíjakból, akár tanulmányi hitelekből, sőt lehetőségük volt a munkára is, természetesen a szokásos megszorításokkal. Ahogyan említettük a diákélethez egy csomó más szolgáltatás kapcsolódik, a vendéglátás például mindig is virágzott az egyetemi városokban.

A saját lehetőségeink?

Ma még nem lehet látni pontosan milyen szabályok vonatkoznak majd az Európai Unióból származó tanulókra, minden zavaros, a kedélyek még mindig nem csillapodtak le. Annyi bizonyos, hogy a jelenlegi státuszt nem érné meg senkinek felrúgni, ha a britek túlságosan nehézzé tennék a tanulás körülményeit, akkor sokan dönthetnek az mellett, hogy máshol folytatják a tanulmányaikat. A tárgyalások során dönthetnek arról is, hogy meghagyják a jelenlegi rendszert, mivel ez mindkét félnek megfelelő. A kontinensen nagyon egyszerűen találhatnak más oktatási intézményt, amely szívesen fogadná a külföldieket. Természetesen nem csak az európai  egyetemeket érdemes figyelembe venni, aki nagyon szeretett volna eddig is találhatott módot, hogy például az Egyesült Államokban folytassa tanulmányait. Mivel Nagy-Britanniában sok volt az ázsiai diák, talán nekik célszerűbb lenne az ausztrál oktatási rendszert megvizsgálni, hiszen az ottaniak már hosszabb ideje szeretnének több külföldi diákot fogadni. A piacgazdaság törvényei kihatnak az edukációs politikára is, több, jól megválogatott külföldi csere, és rendes diák megadhatja azt a lökést a helyi gazdaságnak, amelyre oly sok helyen áhítoznak. Ausztrália végül is angolszász alapokra épült, az oktatás szintje jó, a természet páratlan, és még sok a kiaknázatlan lehetőség, amelyet érdemes figyelembe venni. Az ausztrál egyetemek presztízse nem közelíti meg a britekét, de ez semmiben sem hat ki a későbbi elhelyezkedési lehetőségekre. Az elkövetkező években még sokat hallhatunk ebben a témában a kontinensnyi országról.

Maradjak otthon?

A hazai oktatást sem szabad leírni, hiszen a követelményszint gyakorlatilag kiegyenlített a szabad világban, a későbbi munkalehetőségeket pedig jelenleg már nem a befejezett oktatási szint határozza meg, sokkal inkább az egyén képességei. A külföldi tanulás éppen ebben lehet a segítségre, hiszen az évszázadok során mindig is megbecsülték a világlátott embereket.  A Brexitre visszatérve pedig, ha az EU-s tárgyalócsoport egy kicsit is komolyan veszi a szerepét, akkor nem lesz nehéz egy mindkét fél számára megfelelő egyezséget elérni, hiszen senkinek sem érdeke, sőt lehetősége sincs a jelenlegi helyzetet rontani, sőt a további fejlődést is érdemes lesz elősegíteni.

Hirdetés
Kiskorom óta vonzott az informatika és főleg a mobilok világa és ez juttatott el oda, ahol most vagyok, időm nagy részében a YouTube videókkal foglalkozom.