Hirdetés

A szöveges kalandjátékok aranykorába kalauzol a World of Horror, mely egy csipet Junji Ito és egy marék Lovecraft fűszert is bevet a siker érdekében.

A World of Horror már fejlesztésének egy nagyon korai szakaszában felkeltette érdeklődésemet egyedi látványvilágával, amikor viszont egy kicsit jobban utána néztem, felfedeztem a grafikus körítés mellett az inspiráció egyéb forrásait és azonnal tudtam, hogy ez a keverék nálam szinte garantáltan be fog találni. Bár a korai változat és a demó alapján már volt fogalmam a várható végeredményről, de a teljes változat láttán meglepődve tapasztaltam, hogy a vállalt formula mennyire jól és hiánypótlóan hatott a közönségre. Nem tudom, hogy sokunkból a nosztalgia beszél-e, de a visszatérés a klasszikus szöveges kalandjátékokhoz, ötvözve ezzel az egyedi és groteszk horrorvilággal valóban remek ötlet volt, emellett pedig külön öröm, hogy a játék koherens egész és remekül, minden hiba nélkül teszi a dolgát és mindemellett még korrektül is működik.

A történet szerint az 1980-as években egy tengerparti japán városban járunk, ahol sorban történnek a különösebbnél különösebb események. Hírek jönnek eltűnésekről, furcsán viselkedő emberekről, de hamar felütik a fejüket a lovecrafti borzalmak is. Természetesen a megoldást, csak a marék, általunk irányítható emberke hozhatja el, ez a megoldás pedig a helyi világítótorony legtetején vár minket, ahová csak az adott problémák megoldása, leküzdése után juthatunk el. Jó szerep(kaland)játékhoz méltón a véletlenszerűen sorsolt epizódokat leküzdve 1-1 kulcs lesz a jutalmunk, amellyel már feltárhajtuk mi rejtőzik a torony csúcsában. Útközben különböző döntéseket kell hoznunk, melyek befolyásolják sorsunkat, valamint egy csomó csatát is meg kell vívnunk klasszikus, körökre osztott stílusban. Első ránézésre ezen menük komplexitása elriasztó lehet, de ha odafigyeltek a tutorial során és lenyomtok egy gyakorló kört mielőtt élesben belevágtok nem lesz probléma, egészen magától értetődő a World of Horror felépítése.

Az egészhez a tálalást Junji Ito fekete-fehér mangái és H.P. Lovecraft rideg novellái ihlették mind vizuális, mind történeti oldalról, ez pedig egy igazán lenyűgöző és egyedi világot kölcsönöz a World of Horrorral eltöltendő minimum 1-2 órának. Szavatosságra nem lehet panasz, noha az alapvetés elsőre kb. 2-3 óra alatt letudható, mire minden befejezést és minden egyes apró dolgot megnézünk, amit csak elrejtettek nekünk, bőven 30 órára is fog rúgni a számláló. A grafika nagyon egyedi és egyéne válogatja, hogy tetszeni fog-e (a színpaletta mindenesetre variálható), de a képek alapján ezt tökéletesen be is tudjátok lőni. Technikailag nincs vele semmi kivetnivaló és Nintendo Switch-en még handheld üzemmódban is tökéletesen olvasható maradt, sőt talán így a legélvezetesebb belevetni magunkat a kalandba. Szerencsére a futásteljesítmény is teljesen rendben volt és hangokkal sem volt semmi gond, külön kiemelném a látványhoz tökéletesen passzoló chiptune muzsikákat, amik kiválóan sikerültek. Technikailag a játék semmilyen problémával nem küszködött a tesztidőszak alatt, ez is hatalmas öröm.

Összességében azt kell mondjam a World of Horror egy remek játék, de nem merném nyugodt szívvel ajánlani bárkinek. Véletlenszerűségéből fakadóan és az első ránézésre túlbonyolított kezelőfelületnek köszönhetően hamarabb haraphatunk a fűbe, mint gondolnánk, ez pedig gyorsan kedvét szegheti a kevésbé kitartó játékosoknak. Valamint egyedi stílusa és játékmenete sem biztos, hogy igazán hívogatóvá teszi a mai játékosok többségének. Azonban, aki a 80-as és a 90-es években sokat ült a CRT monitorok fénye előtt, szöveges kalandjátékokat bújva, vagy szimpatizál Ito és Lovecraft munkásságával az garantáltan jól fog szórakozni, a többiek először tegyenek egy próbát a demóval.

Értékelés: 8/10
Fejlesztő: Panstasz
Kiadó: PLAYISM
Platform: PC, PlayStation 4, PlayStation 5, Nintendo Switch, Mac

Hirdetés
Fonyódi Dávid
Nappal tisztességes családapaként funkcionálok, emellett igyekszem a munkahelyemen is megállni a helyem, de altatás után előveszem a kontrollerem, hogy kialvatlanra játszhassam magam. Klasszikus geek vagyok, tehát jöhet minden, legyen az videójáték, film, sorozat, könyv vagy képregény. A főbb műfajok, amiket előszeretettel fogyasztok: sci-fi, horror, anime, jrpg és autós cuccok.