Hirdetés

Az örökös kínban és szenvedésben lesz részünk, eljutottunk a legsötétebb mélység, a legsúlyosabb büntetések helyszínére a The Tartarus Key-ben?

Azt hiszem elég sokan vagyunk akiknek a gaming világba történő becsatlakozását meghatározta a Sony PlayStation 1994-es megjelenése és a játékiparra gyakorolt hatása. A kis szürke masina és az általa képviselt kezdetleges, ám nagyon jellegzetes korai 3 dimenziós grafikai stílus manapság egyre inkább reneszánszát éli és sorra jelennek meg a pofásabbnál pofásabb címek, amik ezt a képi megvalósítást használják. Valószínűleg a Vertical Reach munkatársai is kellemes nosztalgiával gondolnak 90-es évek második felére, de legalábbis üdítőnek találták annyira a stílust, hogy megidézzék ezt a korszakot egy kaland erejéig a The Tartarus Key-ben.

A The Tartarus Key története szerint Alex Young szerepét vesszük fel, aki egyszer arra ébred, hogy egy fura, ódon kastély fogja lett. Utolsó emléke szerint még otthonában pihent, majd rejtélyes módon a különös hely vendégszeretetét kénytelen élvezni. Az első szobában máris kamerák figyelik minden mozdulatát és egy hordozható adó-vevőn keresztül egy idegen szólítja meg. Hamar kiderül, hogy a vendéglátóinknál valami nem stimmel és többen is hasonló cipőben járunk, csak összedolgozva menekülhetünk meg a rejtvényekkel és fejtörőkkel gazdagon megszórt fogságból. Arról ne is beszéljünk, hogy Alex az előrehaladása során egyre hátborzongatóbb dolgokat lát, vagy legalábbis vél látni.

A The Tartarus Key egy belső nézetes horror játék, amiben leginkább a puzzle elemek és az atmoszféra dominál. Nem lesznek jumpscare-ek, nem kell menekülni egy legyőzhetetlen ellenfél elől, de még csak szét sem verhetünk semmilyen démoni lényt egy feszítővassal, vagy egy baseball ütővel. A készítők a hangsúlyt inkább arra fektették, hogy szépen lassan csorgassák az információkat és lépten-nyomon valamilyen misztikumot csorgassanak elénk, ami folyamatosan fenntartja az amúgy elég jól sikerült gyomorszorító feszültséget, ami végigkíséri a teljes játékot. Fő inspirációként talán az első két Resident Evilt és az első két Silent Hillt tudnám említeni, amiknek ötvözete teljesen jól leírja ránk váró borzalmakat és fejtörőket. A puzzle elemek is kellően bonyolultak és hűen tükrözik az említett játékokat, többségük magától értetődő, de van ahol azért kellő körültekintéssel kell eljárni.

Grafikailag mint már említettem a The Tartarus Key a korai PS1-es játékok stílusát idézi, de nem csak a lowpoly elemeket sikerült tökéletesen hozni, hanem még a textúrák furcsa vibrálása is jelen van. Maximálisan megértem, ha jelen grafikai színvonal mellett ez sokaknak taszító, sőt igazából kicsit még akkor is az volt, amikor ez volt a standard. Van azonban az egésznek egy diszkrét bája és efelett a nosztalgia is keményen dolgozik a fejekben. Az audió is rendben van, a hangeffektek szépen szólnak és bár szinkron nem jutott a párbeszédek alá, de azt gondolom a stílust tekintve ez simán elfogadható ebben a formában. A tesztelt Series X változat minden hiba nélkül, tökéletesen futott, a tesztidőszak alatt semmilyen problémával nem találkoztam.

Összességében a The Tartarus Key egy remek élmény, ami kellemesen hat a hozzám hasonló boomerek nosztalgia központjára, de azon túl bárki másnak is megfelelhet, ugyanis kiváló iparos munkát végeztek a készítők. Technikailag és játékmenet szempontjából is szuper az élmény, alapjáraton 6-8 órát ígérnek a fejlesztők egy végigjátszásra, azonban ez ügyességtől és gyakorlattól azért erősen kitolódhat, valamint 3 különböző befejezést is előcsalhatunk a játékból. Garantáltan jól fog szórakozni, aki szereti a fejtörőket vagy vonzódik a 90-es évek látvány világához.

 

Értékelés: 8/10
Fejlesztő: Vertical Reach
Kiadó: Armor Games Studios
Platform: PC, PlayStation 4, PlayStation 5, Xbox One, Xbox Series S/X, Nintendo Switch

Hirdetés
Fonyódi Dávid
Nappal tisztességes családapaként funkcionálok, emellett igyekszem a munkahelyemen is megállni a helyem, de altatás után előveszem a kontrollerem, hogy kialvatlanra játszhassam magam. Klasszikus geek vagyok, tehát jöhet minden, legyen az videójáték, film, sorozat, könyv vagy képregény. A főbb műfajok, amiket előszeretettel fogyasztok: sci-fi, horror, anime, jrpg és autós cuccok.