Könnyes visszaemlékezésnek indul, aztán mégis kalandos road movie kerekedik a Forever Ago rövidke történetéből.
Vénülünk. Egyre csak telik az idő és habár az ember belül nem feltétlen érzi magát máshogy, a test bizony jelez. Meg azért a belső is változik, csak azt meg inkább a környezet veszi észre. Sokszor gondolkoztam már, hogy milyen vénember leszek (vagy vagyok, hiszen közelebb van már, mint a gyermekkor). Nem tudom elképzelni, hogy ne érdekeljenek a kor technikai vívmányai, vagy hogy ne foglalkozzak videojátékokkal.
No de mindannyian mások vagyunk. Az időskor mint téma sok művészeti alkotásban előkerül. Filmeknél erre remek formula a road movie, amikor egy utazással egybekötve kapjuk meg a korról szóló merengést. Hirtelen két remek alkotás is beugrik. Az egyik a David Lynch féle Straight Story – Az igaz történet, a másik meg A leggyorsabb Indian Anthony Hopkinsszal. Mindkét urat más hajtja, egyiküket a gyász, a másikukat a dicsőség. Ennek okán azonban kalandos utat járnak be.
Viszont miért ne lehetne hasonló egy videojáték témája is? Egymást érik manapság a narrratív elbeszélések itt is, így a Forever Ago sem lóg ki a sorból. Főhőse Alfred szintén a gyász feldolgozásán fáradozik, amit egy utazással próbál feloldani. Már csak azért is, mert nemrégiben elhunyt párja egy naplóban tervezte meg számára azt az utazást, ahol kettejük emlékeit elevenítheti fel. A maroknyi helyszínt bejárva pedig újraéled az ismerkedés fázisa, a félszeg leánykérés, valamint a több mint félévszázados kapcsolat más állomásai.
Az utazás során azonban Alfred nem marad egyedül, mert minden helyszínen új ismeretségekre és kedves, segítőkész emberekre lel. Még társat is talál, amikor egy kóbor kutya mellé szegődik. Az túra végére pedig pár fontos tanulsággal lesz gazdagabb, miszerint Audrey emléke örökké él, de azért az élet sem áll meg. A leírtakból talán feltűnik, hogy a Forever Ago inkább tényleg egy interaktív történet, sem mind valódi játék. A helyszíneken teljesítenünk kell a feladatainkat (még ha néha nehézségbe is ütköznek), kattinthatunk pár fotót, amik később bekerülnek az albumunkba, de a fő feladat a múlt feldolgozása és az utazás megélése.
A választott művészeti irány mindehhez a cartoonos stílus lett, ami jól is áll a játéknak. Érdekes adalék, hogy az első játékos Third Shift már 2020-ban is bejelentette a játékot, 2021-re datálva és akkor még meglehetősen másképp festett. Az első változat ez alapján komorabbnak tűnik és pár apró jelből ítélve a történet is más lehetett. A grafika mondjuk egyértelműen előnyére változott, ahogy a szinkron is, karakteresebb színészek adják hangjukat a mostani változatban.
A Forever Ago azok számára nyújt pár órás kellemes kikapcsolódást, akik szeretik a lassabb, elmélázós történeteket és nem bánják ha az alkotás mint videojáték sem feltétlenül az adrenalin fröccsökról szól. Az indie jellegbe belefér, hogy a frame rate sajna nem mindig tökéletes (főleg a játék második felében), bénácskák a karakter animok, illetve hogy pár apróbb baki is bennmaradt (egymásba lógó objektek, szereplők). Időseknél már sok türelem és megbocsátás szükségeltetik. Na és ne feledjük, hogy mi is járunk majd ott, nem is olyan sokára….
Értékelés: 7/10
Fejlesztő: Third Shift
Kiadó: Annapurna Interactive
Platform: PC, PS5, Xbox Series X|S, Nintendo Switch 2
