24 év után ismét belebújhatunk a Toho behemót szörnyeinek bőrébe a Godzilla: Destroy All Monsters Melee Remasteredben.
Röpke 30 évvel ezelőtt az egyik német tv-csatornán hétvégente rendszeresen levetítették valamelyik klasszikus Gojira filmet, melyeknek egyes jelenetei már akkori szemmel nézve is vetekedtek Kirk kapitány Gorn elleni bunyójával. Nem véletlen, hiszen akkoriban hús-vér emberek öltöztek be kaidzsúknak és a koreográfián, no meg a díszleteken is jól kivehető volt az alacsony költségvetés. De nincs ezzel baj, mert maga a tartalom tinédzser szemmel baromi élvezetesen sikerült még úgy is, hogy a nyelvet nem beszéltem. A most megjelent Godzilla: Destroy All Monsters Melee Remasteredben tulajdonképpen ezeket az élet-halál küzdelmeket játszhatjuk végig és két különböző fizimiskájú címszereplő mellett 10 másik monstrumot irányíthatunk ebben a nem hétköznapi verekedős játékban.
De kanyarodjunk hangyányit vissza a múltba. A Godzilla: Destroy All Monsters Melee a Pipeworks Software jóvoltából készült még a távoli 2002-ben, majd a sikernek hála 2004-ben és 2007-ben megspékelték 1-1 folytatással is. Arról egyelőre nincs hír, hogy a Save the Earth vagy az Unleashed alcímű epizódokat is felújítanák vagy sem, mindenesetre a mostani remastert az eredeti alkotó közreműködésének köszönhetjük, tehát meglepő módon az Atari a ráncfelvarrás kapcsán az az utóbbi esztendők gyakorlatával szembe menve ezúttal nem egy e téren tevékenykedő céggel kollaborált. Érdekesség, hogy régen először GameCube-on gyepálhattuk egymást a nagyvárosokban, hegyvidéken vagy földönkívüli űrhajón, ám az eredeti debütálás után nagyjából 7 hónappal az Xbox tulajok is örömüket lelhették benne.
Mortal Kombat szörnyekkel, jellemezhetnénk akár ekként a Godzilla: Destroy All Monsters Melee Remasteredet, de viszonyításképpen az Atari akciójátéka legkevésbé sincs úgy túlbonyolítva. Való igaz, tesztalanyunkban viszonylag bonyolult kombókat (avagy ütéssorozatot) is össze tudunk izzadni, azonban a játékmenet jóval inkább a kreatív elemekre koncentrál. Ez annyit tesz, hogy hozzá vághatunk ellenségünkhöz felhőkarcolókat és sziklatömböket, plusz akár a bennünket folyamatosan ostromló tankokat vagy helikoptereket is. Felvehetünk időnként megjelenő powerupokat, amikkel növelhetjük az életerőnket, vagy akár átmenetileg erősebbé válhatunk, hogy aztán néhány pillanat alatt megfordítsuk a játék menetét.
A felújítást végző munkatársak kiváló feladatot végeztek. Lényegében a komplett játékot átemelték az Unreal Engine 5 motorja alá és maga a portolás, legalábbis a PC verzió tapasztalatai alapján remekül sikerült. Ennek tudatában vizuálisan szebbé avanzsálódott a Remaster, hiszen egyrészt a 4K támogatást talán már említenem sem kellene, másrészt pedig a korabeli 3D-s grafika nem vetekedhet az új modellekkel és textúrákkal. A megújult menürendszerben megtalálhatjuk a zsáner kapcsán leginkább hiánypótló opciót, a Practice Mode-ot. Míg a történet mód, vagyis az Adventure pedig kiegészült két másik változattal: az egyik a Gauntlet, amiben 1v2 harcokban zúzhatunk, míg az Challange-ben kihívástokat teljesíthetünk (pl. adott időn belül a lehető legnagyobb pusztítást kell elvégeznünk Tokióban).
Az online 1v1 módban sajnos momentán nincs crossplay támogatás és az aktív játékosok száma kevés. Ennek dacára talán nem annyira fájó, hogy csak lokálisan nyüstölhetjük a négyjátékos módot. Hangulatában a Godzilla: Destroy All Monsters Melee Remastered a klasszikus filmek hangulatát idézi és a sztorija – főleg a humoros szövegkörnyezetből adódóan – kellően bugyuta (a „szörnyek királyának” egymásután le kell győznie a földönkívüliek bestiáit, máskülönben elfoglalják a bolygónkat). Korához képest akad benne szép mennyiségű tartalom, még valamiféle fejlődésirendszer is, mely által kikódolhatunk új karaktereket és persze acélosíthatjuk is mindannyiójukat.
Pontszám: 7/10
Fejlesztő: Pipeworks Studios
Kiadó: Atari
Platform: PC, PS5, Xbox Series X|S, Switch1|2













