A Samsung meglehetősen furcsán pozicionált és árazott két új mobiljáról, a Galaxy A6-ról és nagytestvéréről, a Galaxy A6+-ról lesz most szó. A két mobilra nem szántam külön cikket, azonban meg fogom említeni a köztük lévő különbségeket is, illetve azt, hogy ez a két új mobil nagyjából hol is áll jelenleg a Samsung porfóliójában.
A Samsung doboz nélkül küldte el hozzánk a két mobilt, így a tartozékokat nem tudjuk megmutatni, de ha esetleg megvennéd, akkor kapsz melléjük egy gyorstöltésre nem képes hálózati adaptert, egy microUSB-s adatkábelt, egy fülhallgatót és egy sim kiszedő tűt.
Dizájn
A két készülékkel kapcsolatban nagyon vegyesek az érzések. A tavalyi J és A-szériát szerintem nagyon jól eltalálta a Samsung, azonban az idei A-széria képviselői közül kizárólag az A8 (2018) vízálló, az A6 és az A6+ nem kapott IP tanúsítványt, ami élből visszalépés a tavalyiakhoz képest. A Galaxy A8 (2018)-ról a teszt idején azt mondtam, hogy olyan mint egy S8 Lite, ezt továbbra is tartom, a Galaxy A6 és A6+ 2018 esetében viszont az A és a J-széria javait ötvözték.
Ha hátulról vizsgáljuk a két mobilt, akkor látható, hogy a tavalyi Galaxy J-szériánál megismert fém készülékházat és hátlapról leívelő antennacsíkozást alkalmazták, a Galaxy A8-ból pedig az ujjlenyomat-olvasó pozícióját vették át. Az idei A-széria kulcsszava egyértelműen az Infinity Display. Ez az a tulajdonság, amivel mindegyik mobil rendelkezik, ami a megnyújtott, 18,5:9 képarányt, a visszafogott kávákat és a szoftveres navigációs gombokat jelenti.
A tavalyi J-családhoz hasonlóan itt is van előlapi LED villanó, mellette kapunk közelségérzékelőt és fényszenzort, valamint egy előlapi kamerát. Az értesítő LED mindkét mobilnál elmaradt. Ha körbenézzük őket, akkor alul megkapjuk a mikrofont, a jack csatlakozót és a microUSB portot, ami megint csak érthetetlen, hisz tavaly az A3 is megkapta az USB Type-C-t.
A jobb oldalon kapjuk a bekapcsoló gombot és a hangszórót, a felső terület üres, a bal oldalon pedig a hangerőszabályzókat és a kártyák tálcáit találjuk. Ami pozitívum, hogy a dualSIM funkció mellett bővíthető is, tehát a két nanoSIM mellett még microSD-t is tehetünk a mobilokba.
Ahogy mondottam, a Galaxy A6 és A6+ külső megjelenést ítélve a tavalyi két család szerelemgyereke, noha meglátásom szerint a J-szériától többet örököltek. Az ujjlenyomat-olvasó pontos és megbízható mindkét mobilnál, illetve van lehetőség az arcadatok regisztrálására is, a két megoldás egymással párhuzamosan működik. Az egy szem hangszóró minőségére nem panaszkodnék, kellőképp hangos, tisztán szól és maximum hangerőn sem recseg.
Kijelző
A kijelzők formavilágát tekintve annyi a különbség, hogy a Galaxy A6 megjelenítője szögletes, a Galaxy A6+ előlapján viszont ívelt sarkok jellemzik. Az A6 egy 5,6 hüvelykes, 720 x 1480 pixel felbontású panelt kapott, az A6+ pedig egy 6 hüvelykes, 1080 x 2220 pixeles megjelenítővel rendelkezik. Mindkettő természetesen a Samsunghoz híven Super AMOLED. Önmagában azzal nincs is gond, hogy HD+ az A6 kijelzője, azonban a Galaxy A5 (2017) előlapján egy FHD felbontású kijelző köszönt vissza és 5,6 hüvelyken azért látszik a különbség egy HD és egy FHD kijelző között.
Ami még szintén eltérés a két tesztpéldány között, hogy a Plus modell megkapta az Always On kijelző funkciót, ezzel szeretné a Samsung kívánatosabbá tenni a mobilt, azonban ez csak egy szoftveres feature, ami kimaradt a kisebb modellből, ez sem épp pozitívum. Persze külső appokkal pótolható ez a funkció, de ha gyárilag benne lenne, nem kéne ezzel szöszmötölni.
A megjelenítéssel kapcsolatban egyébként nincs rossz szavam, a maximális fényerő teljesen korrekt, a kontrasztarány az OLED panel miatt kiemelkedő, ha pedig nem tetszenének az alap beállítások, akkor kedvünkre állíthatjuk a színhőmérsékletet. Összegezve tehát a Galaxy A6 mindössze a lekerekített sarkok, a nagyobb felbontás és az Always On kijelző tekintetében marad alul a Galaxy A6+-hoz képest.
Szoftver
A szoftver az a pont, ahol szerencsére nem kell különbséget tenni a két készülék között. Mindkettő Android 8.0 Oreo alapokon Samsung Experience 9.0 felülettel rendelkezik, tesztünk készültekor a Google áprilisi biztonsági csomagjával. Az ikoncsomag, a felület, az előre telepített appok és a funkciók is megegyeznek. Dedikált Bixby gomb ugyan nincs rajtuk, azonban a személyi asszisztenst mindketten megkapták, ha a kezdőképernyőn jobbra legyintünk, máris elénk tárul a Bixby kezdőképernyő.
A felület továbbra is rendkívül jól kezelhető, funkciókban gazdag. Az Oreo alaprendszernek köszönhetően van kép a képben funkciónk, a Speciális funkciók menüponton belül találunk egykezes módot, az ujjlenyomat-olvasóval lehozhatjuk az értesítési központot, bekapcsolhatjuk a Game Launchert is, ezen felül ahogy mondtam van arcalapú feloldásra is lehetőség, az Eszköz karbantartása menüpont alatt mindig láthatjuk a mobilunk aktuális állapotát, ha régóta használjuk, akkor memóriát tisztíthatunk és optimalizálhatjuk az akkumulátorhasználatot is.
Előre telepítve megtaláljuk a Google, a Microsoft és a Samsung néhány applikációját. Mindkét nálunk lévő készülék 32 GB tárhellyel rendelkezik, amiből 23-24 GB a szabadon felhasználható mennyiség.
Hardver
A teljesítmény mindkét készülék esetében elég ahhoz, hogy az alaprendszer gond nélkül menjen és hogy az alapvető felhasználói igényeket kielégítse. A Galaxy A6 belsejében egy Exynos 7870 típusú lapka dolgozik, ugyanez található meg a tavalyi Galaxy J5-ben, a J7-ben, az A3-ban és az idei J6-ban. Mellé 3 GB RAM-ot társítottak, amivel szerintem még nem is lenne gond, ha nem kerülne ennyibe a mobil. A Galaxy A6+ esetében egy Snapdragon 450-es rendszerchipet kapunk, amiben 200 MHz-cel nagyobb órajelen működik a 8 db Cortex-A53 mag, RAM-ból itt is 3 GB-ot kapunk. Az AnTuTu Benchmarkon a legnagyobb eltérés a grafikus gyorsító teljesítménye miatt van a Plus modell javára. Ha megnézzük a Geekbench eredményét, akkor látható is, hogy alig kapott jobb pontszámot az A6+.
Galaxy A6 | Galaxy A6+ | |
AnTuTu Benchmark | 62990 pont | 69442 pont |
Geekbench 4 | 721 / 3578 pont | 737 / 3730 pont |
A két mobil teljesítmény szempontjából nagyjából egálban van, hisz a nagyobb képátló mellett nagyobb a kijelző felbontása is és ehhez kell is az erősebb grafikus gyorsító. Az applikációk nagyjából egyszerre nyíltak meg, illetve a nagyobb programoknál sem vettem észre számottevő különbséget. Ha nagyobb hardverigényű játékokkal játszol, akkor azért lehet számítani majd egy kis melegedésre (főleg így nyáron), mindemellett a legtöbb játék jól és gördülékenyen működik.
Adatkommunikáció szempontjából itt is van kétsávos WiFi, Bluetooth 4.2, A-GPS és GLONASS támogatottság, FM-rádió, valamint NFC is, tehát a mobilfizetés előtt szabad az út.
Kamera
A készült fotók teljes felbontásban Google Drive mappánkból letölthetőek. A Galaxy A6 előlapján ugyanazt a kamerát kapjuk, mint ami a Galaxy A5 2017-en is van, tehát egy 16 MP-es, f/1.9 rekeszértékű egységről van szó, amivel szoftveresen képes a telefon portré fotók készítésére is.
A hátlapon is egyébként ugyanígy egy 16 MP-es szenzort kapunk, azonban annyi eltéréssel, hogy ez itt autófókuszos, az apertúra pedig f/1.7. A képekkel egyébként nincsen különösebb gond, egyedül a dinamikatartományt érhetné panasz, verőfényes napsütésben a világos területek hajlamosak kiégésre, ennek kiküszöbölésére azonban ott a HDR funkció mindkét oldalon, ami ezt kompenzálja. Mindkét kameránál vannak különböző kiterjesztett valóság matricák, aminek értelmét továbbra sem látom.
Nézzük a Galaxy A6+-t is. Az előlapon egy szintén fix fókuszú, f/1.9-es rekeszértékű kamerát fogunk találni, azonban a felbontás itt már 24 MP. Az ezzel készült szelfik már határozottan részletgazdagabbak.
Ha átnézünk a hátlapra, akkor ugyanazt a fő kamerát fogjuk kapni, azonban ezt egy 5 MP-es, f/1.9-es rekeszértékű másodlagos kamera segíti meg, ami kizárólag az Élő fókusz, vagyis a Samsung-féle portré mód miatt van ott. Mivel ez nem teleobis kamera, ezért optikai zoomra nem képes a készülék. A képek minőségéről egyébként nagyjából ugyanaz elmondható, a vonalélesség határozott, a részletesség jó, a dinamikatartomány azonban itt sem tökéletes, fotózás szempontjából csak portréban tud többet az A6+ és még annyi, hogy nála automatikus a HDR.
Mindketten egyébként maximum FHD@30FPS felbontású videók rögzítésére képesek, aminek minősége egyébként nem rossz, de stabilizálásra itt sem kell számítani.
Akkumulátor
Akkumulátorkapacitás szempontjából mi sem lepődtünk meg és vélhetően ti sem fogtok. A Galaxy A6 belsejében egy 3000 mAh kapacitású akkumulátor teljesít szolgálatot, a Galaxy A6+-ban pedig egy 3500 mAh-s telep található. Az üzemidő elég hasonló, ez adódik a nagyobb kijelzőből és a nagyobb felbontásból is. Az én használati szokásaimmal az 5 órás kijelzőidő volt az átlag, ha nem lógsz egész nap a telefonon, akkor a másfél napos üzemidő is kihozható belőlük, de ahogy szoktuk is mondani ez mindig felhasználási szokásoktól függ.
A Galaxy A6+ rendszerchipje támogatná a gyorstöltést, azonban a gyári adapter ezt nem teszi lehetővé egyik mobilnál sem, fél óra alatt én mindössze 25%-ot tudtam beléjük tölteni, ami valljuk be, nem sok, főleg ebben az árkategóriában.
Összegzés
A Samsung Galaxy A6 hazánkban 100.000 Ft-ba kerül, a Galaxy A6+ pedig 120.000 Ft. Ezek persze a hivatalos, ajánlott fogyasztói árak. Kezdjük az A6-tal. Ha belegondolunk, nincs USB Type-C csatlakozó, nem vízálló és ugyanaz a proci van benne, mint a tavalyi A5-ben, ami nem mellesleg vízálló és az akkuja is ugyanakkora, ő pedig egyes viszonteladóknál 75.000 Ft-ért kapható. A nagyobb modell áráért már Honor 10-et lehet kapni, ami gyakorlatilag minden szempontból előnyösebb nála, de ez csak egy példa, rengeteg konkurens termék van, ami ugyanezt tudja olcsóbban vagy éppen ennyi pénzért jóval többet tud.
A szolgáltatóknál előfizetői csomagban vélhetően kedvezőbb ajánlat lesz a két mobil, de a független piacon rengeteg komoly vetélytársuk van. Alapvetően nincs gond az A6 párossal, ugyanis jól használhatóak, de a tavalyi modellekhez képest sok szempontból visszalépés történt.