A RoboCop: Rogue City – Unfinished Business játékmenete a korábban tapasztaltakhoz képest nem sokban változott, de az apróbb módosítások és új tulajdonságok miatt továbbra is élvezhető.
Előző irományunk kapcsán tudvalevő, hogy a Robotzsaru filmek első két részéhez igazított RoboCop: Rogue City a hibái és repetitív mivolta ellenére egészen szórakoztatóan sikerült. De, ami talán még fontosabb: maximális tisztelettel bánik eme klasszikus mozikkal. Meglepő módon és kis túlzással szinte a semmiből hamar ölünkbe pottyant a folytatás, bár az is igaz, hogy a fejlesztők ezúttal nem agyalták túl az Unfinished Business alcímmel megspékelt második rész kivitelezését és csak annyival toldották meg a jól bejáratott jellegzetességeit, hogy a csinnadratta továbbra is élvezetes legyen. Bár az internetet bújva nem találtam erről infót és tényleg csak tippelek, de a címéből kiindulva nagy valószínűség szerint a Teyon/Nacon duó eredetileg DLC-ként tervezte a kiadást. Önálló játékként viszont jóval nagyobb bevételre lehet szert tenni, főleg, hogy ugyanazzal a – kerekítve 30 eurós – árszabással mutatkozott be, mint nagy előd.
A RoboCop: Rogue City – Unfinished Business története ugyan nem kapcsolódik hozzá, de kronológiailag valahol attól a pillanattól folytatódik, ahol az előzmény abbamaradt. A színterünk viszont valamelyest sokrétűbb lett. Detroit egyik-másik sikátoraiban csak a játék kezdeti fázisában kolbászolhatunk és néhány visszaemlékezés kapcsán, ahol például újfent irányíthatjuk „az eredeti” Murhpyt (ismét Peter Weller remek hangjának tolmácsolásában) vagy egy, a sztori tán legérdekesebb fordulópontja szempontjából fontos nőszemélyt. Illetve amolyan szimpla lábjegyzetként megemlíteném, hogy 20 másodpercnél több időre beköltözhetünk egy ED-209-be is, melyről talán most először érezhetjük át igazán, hogy mennyire kíméletlen pusztítógép. Mindenesetre a sztori egyeseknek ismerősen csenghet, nekem rögvest a 2012-es Dredd mozi jutott róla eszembe, mivel egy városban lévő városban játszódik. A helyszín neve OmniTower, ahová a régi Detroit főként hánytatott sorsú lakóit igyekeznek összegyűjteni egy jobb élet reményében (persze a cég által szétajnározott Delta City még mindig sehol). A baj azt követően eszkalálódik, miután a Metro West Rendőrőrsöt és a benne tartózkodó embereket ismeretlen zsoldosok szitává lövik, akik aztán elmenekülnek a high-tech toronyba, ami felett maximálisan átveszik az irányítást.
Maga a játékmenet a fejlődési rendszerrel, a megszerezhető tárgyakkal és az Arkham kvadrológiából kikopírozott detektív elemekkel egyetemben lényegében maradt a régiben, szóval a teljes kép érdekében érdemes elolvasni az 2023-ban debütált részről írt tesztünket. Ismét egy vérben tocsogó és leszakadó végtagoktól hemzsegő akciódús FPS-t kaptunk, amely első nekifutásra – az általam beállított közepes nehézségi fokozaton – cirka 8 óra hosszúságú végigjátszási idővel bír. Az újdonságok között találunk például egy rendkívül hatékony fagyasztópuskát, akivel bármelyik rosszfiút örökre lehűthetjük, de továbbra is Robotzsaru ikonikus, végtelen munícióval ellátott Auto 9-es pisztolya a legmegfelelőbb partner a rosszfiúk könyörtelen felszámolásában. Természetesen a fejlődési rendszer konstans maradt, ugyanúgy talált tárgyak felvételével, a fő- és mellékküldetések teljesítésével és nemeziseink likvidálásával tudunk tapasztalati pontokat gyűjtögetni.
Függetlenül attól, hogy egy magas épületben rendezhetünk tűzijátékot, az előzőleg tapasztaltakkal szemben a színhelyünk sokkal változatosabbnak bizonyult, ugyanis mászkálhatunk mozis kötődésű díszletekben, züllött piactereken és ellenséges drónokkal teli raktárakban. A RoboCop: Rogue City – Unfinished Business bátran nyúl hozzá új ötletekhez, miközben a forráshoz még mindig hű és olykor nem riad vissza attól sem, hogy a megfelelő alázattal tovább gondolja a Robotzsaru világát.
Pontszám: 7/10
Fejlesztő: Teyon
Kiadó: Nacon
Platform: PC, PS5, Xbox Series X|S
(A játékot a Magnew Games biztosította.)
