Bevezető
Nem felelőtlen dolog kijelenteni, hogy a Nokia a teljes piacot kifigurázta azzal, hogy visszahozta, pontosabban frissítette az ikonikus 3310-est. Persze tény, hogy remek ötlet volt, és mellette már végre valahára Androidot futtató eszközöket is bemutattak, ám a finnek szerint is ez méltó visszatérése volt a márkának.
Mert hogy a Nokia újra itt van, bár nem a klasszikus vállalatot kell most ezalatt érteni, hanem a HMD csoportot, ami 10 évig licenceli a nevet, a Foxconn gyárral dolgoznak össze, tehát sok minden más lett, de a brand legalább megmaradt, ami bőven elegendő lehet a sikerhez.
Külső
A 3310-es magán hordozza azokat a jegyeket, amiket az elődnél megismerhettünk, ráadásul a kék-fehér színkombináció tényleg retró élményeket szül. A 115,6 x 51 x 12,8 mm-es méretek manapság egészen röhejesek, elveszik a kézben a mobil, mégis pont ezért jó, hiszen könnyen kezelhető. A képernyő monokróm helyett immár színes, 2,4″-es és 240 x 320 pixel a felbontása. Mivel TFT-panel, így azért nem gyönyörű a kép, de nem katasztrófa, jó a fényerő, nagyok a betűk.
A klasszikus numerikus gombok mellé két funkcióbillentyűt, híváskezelőket, valamint egy négyirányú gombot is kapunk, a nyomáspont oké, jól ki lehet tapintani őket, így akár már idősebbeknek is bátran ajánlható. Az összeszerelési minőség rendben van, meg úgy az egész telefon is, vicces ezzel menni az utcán, de jól mutatja a vonzerőt, hogy sokan hamarabb nézték meg ezt, mint a másik kezemben lévő Samsung Galaxy S8-at.
Szoftver
A hardveres részt villámgyorsan át kell ugrani, hiszen a hagyományos készülékekről sosem osztanak meg információkat a gyártók, itt is mindössze annyit tudni, hogy 16 MB-os az adattároló és a telefon kezeli a 32 GB-os microSD-t. A Series 30+ platform régről ismert, egészen mókás, sok olyan menüpont van, ami még az eredeti 3310-esből ismertős (például a szolgáltató nevének kijelzése).
A Nokiának nem kellett sokat agyalni azon, hogy mit hogyan tegyen össze, csak a külsőt szabták át, és feltelepítették ezt a szoftvert. A névjegyzékben rengeteg partner elmenthető, kép is csatolható a név és a telefonszám mellé. Akad híváslista, valamint Opera Mini böngésző, ám a gond az, hogy a készülék 2G-s, vagyis GSM-képes, na már most ez azért elég lassúcska, a mai komplex weboldalak csigatempóban nyílnak meg. A böngészőben hozzá lehet adni kedvenceket, elmenteni honlapokat. Az oldalak akkor jelennek meg nézhetően, ha van mobilos verzió, egyébként eléggé kusza lesz a végeredmény.
Az üzenetek egyszerűek, lehet gépelni és csókolom, a főképernyőre helyezték a Snake játékot, ami teljeses más már kinézetileg, persze ugyanúgy megy, mint régen. Inkább az eredetit kellett volna feltelepíteni, nagyobbat ütött volna. A saját alkalmazásokban lehet memóriakártyáról telepíteni alkalmazásokat, vannak még plusz játékok (például Asphalt 8), időjárás kliens, utóbbiban órák és napok szerint tudjuk nézni a várható eseményeket.
A beállításokban találhatók az üzemmódok, a kijelzőt lehet itt személyre szabni (betűméretet is), hívásokat lehet babrálni (hívásvárakoztatás és hívószám kijelzés is!), sőt, még visszajelzést is küldhetünk, hogy hányas pontszámmal minősítenénk a terméket. Akad számológép, naptár, emlékeztető, jegyzetelő, FM-rádió, fájlkezelő, extra (időzítő, zseblámpa, stopper, átváltó), hangrögzítő (a minőség azért nem az igazi).
Kamera
A kamera 2 megapixeles (a korábbi modellen természetesen nem volt még), még ledes villanót is kapott. A beállításokban néhány dolgot találunk csak, ilyen a zoom, a színeffektus. De hogy milyen a minőség? Ilyen:
Egyrészt nagyon lassúcska a kereső, az exponálás és a mentés is, tehát nem szabad elkapkodni, mert azonnal elmosódik minden. A végeredmény elég kiábrándító, sem vonalélesség, sem pedig dinamikatartomány esetén nem lehetünk elégedettek.
Akkumulátor, összegzés
A hátlap alá egy 1200 mAh-s akkumulátor került, cserélhető, akárcsak a régi időkben. Az üzemidő simán lekörözi a mai okostelefonokat, jó pár napig képes életben maradni egy töltéssel a telefon, ha pedig nem nyomkodjuk, akkor hetekig is üzemképes lehet. Mondjuk nem nehéz elérni ezt úgy, hogy adatkommunikációs szempontból mindössze a dual SIM (dual standby) és a Bluetooth 3.0 emelhető ki, más nincs.
A Nokia 3310 (2017) itthon 18990 forintba kerül majd, június elején érkezik a piacra. Manapság már akár ezen az áron is lehet okosmobilt venni, ám ennek a terméknek egyáltalán nem az a célja, hogy azokkal konkuráljon, hanem hogy egyrészt kifejezze a tiszteletet az eredeti változat felé, másrészt pedig hogy akik második számú telefonra vágynak, ami két SIM-et kezel és nem merül le egy nap alatt, azok is megtalálják a számításaikat. A Nokia, vagy mondhatjuk úgy, hogy a HMD tehát jól döntött, jó árat szabott, és egy igazi nosztalgikus, remek készüléket tett le az asztalra. Le a kalappal, vagyis hyvin tehty!
