Az aktuálisan legutáltabb játék körüli felhajtás, talán nem is annyira a Dragon Age: The Veilguard minőségének szól, sokkal inkább a sorozat által mindig is reprezentált diverzifikációnak.
Bár nagyon sok RPG-t játszom, de valahogy a Dragon Age széria sosem tartozott az általam kimondottan kedveltek közé. No nem volt bajom igazából sem a minőséggel, sem a játékban reprezentált karakterek nemi identitásával, vagy a szexuális vonzalmaikkal, talán igazából a középkori fantasy setting nem szippantott igazán be sohasem. Ennek ellenére mindig is vágyakozva néztem a fanokra, mert ilyen gazdag és szövevényes lore-t azért nem sok sorozatra sikerült ezeddig felhúzni. Kacérkodtam is az első trailerek láttán, hogy felkészülés gyanánt elmerüljek a széria nyújtotta örömökben a Dragon Age: The Veilguard érkezéséig, azonban bokros teendőim miatt erre sajnos (vagy éppen szerencsére) még nem került sor és ez lehet jót is tett, mai alanyunk pártatlan megítélésében.
A Dragon Age: The Veilguard egyenesági folytatása a széria előző, The Inquisition alcímű fejezetének és bár a történet az előző epizód után 10 évvel játszódik egy eddig ismeretlen új főhőssel dolgozhatunk. Ezt a szereplőt pedig egy elég változatos és komoly testreszabást kínáló karakterkreálóban hozhatjuk létre (sajnos hatalmas péniszt és gigacsöcsöket nem tehetünk szegényre, -1 pont az értékelésben). Főhősünk megalkotása után pedig fel is vesszük a történet fonalát, ami egy elég klisés, a világ megmentésére összeállt csapat kalandját fogja felölelni, egészen onnan, hogy megakadályozunk egy apokalipszist, ezzel egy (na jó kettő) még nagyobb rémet szabadítva a világra. És meg kell jegyeznem, hogy bár a történet elég klisés, a párbeszédek is erősen blődek néha, valamint a döntéseink súlya sem nyom komolyat a latba, azért egyszeri használatra egy könnyed, ám mégis tartalmas szórakozáshoz remek alapot nyújt.
Az egyik legmarkánsabb újítás a Dragon Age: The Veilguard részéről, hogy a harcrendszer jobban hasonlít egy manapság kelendő akció RPG/hack and slash kombinációra, mint a korábbi részek RPG hagyományaira. Bár én megértem a fanyar szájízzel köpködő fanokat, de el kell fogadni, hogy a készítők nem a hangos kisebbséget fogják kiszolgálni, hanem üzleti alapon a rengeteg fiatalnak is el szeretnék adni a portékájukat. Mert azért ne felejtsük el, hogy mind a BioWare, mind az Electronic Arts egy profitorientált gazdasági társaság, akiknek legfőbb célja minél több valutát zsákba tölteni a nap végén. Ennek ellenére a harcrendszer és a játékmenet nagyon élvezetes és kellemesen szórakoztató, emellett a küldetések ötletesek és izgalmasak és a mellékküldetések is jól működnek, bár ott azért érződött az ötletek hiánya. Természetesen jobb lett volna, ha RPG révén a döntéseinknek és a karakterfának komolyabb súlya van a történet alakításában, de azért így sem lesz okunk a panaszra.
Technikai vonalon is történt megújulás, mégiscsak eltelt 10 év az Inquisition óta, van itt új engine, ami remekül teszi a dolgát, azonban a művészeti stílus is vett egy erős kanyart. A korábbi darkosabb, sarkos fantasy vonulatot egy plasztikusabb, rajzfilmes, a Fortnite-ra emlékeztető látványvilág váltotta fel, ami nem néz ki rosszul, de engem példának okáért eléggé taszít. Félreértés ne essék, a játék nem csúnya, sőt kimondottan gyönyörűen fest, de a karakterek grafikai stílusa nem biztos, hogy mindenkinek el fogja nyerni a tetszését. Ennek ellenére a hátterek a világ olyan csecse, hogy azt szerintem egy csomó kortárs AAA cím is megirigyelheti. Audió vonalon is erős a Dragon Age: The Veilguard ugyanis az összes párbeszéd nagyon magas minőségű szinkronnal van ellátva és emellett minden robbanás és nesz ideálisan szólal meg, hogy a kimondottan jó muzsikákról ne is beszéljünk.
Összességben amúgy kár is egyéb felesleges dumával húznom az időt, mert a Dragon Age: The Veilguard igen is jó játék, bárki bármit is mondjon, legyen az elégedetlen rajongó, vagy éppen habzó szájú aktivista, aki szerint a szerelem nem lehet szabad, mint a madár. És természetesen megértem, hogy ezen emberek ízlését nem sikerült maradéktalanul kiszolgálni, azonban ezen elvárásoktól elvonatkoztatva, objektíven szemlélve a dolgot mindenkinek be kell látni, hogy a gyűlöletcunami alatt egy igenis érdemes produktum lapul, amibe megéri belefektetni legalább a főtörténet letudásához szükséges 20 órát.
Értékelés: 8/10
Fejlesztő: BioWare
Kiadó: Electronic Arts
Platform: PC, PlayStation 5, Xbox Series S/X
