A retro akció FPS-ek korában a Bloodhound kellemes időtöltésnek ígérkezett: de sajnos nélkülöz bármilyen egyedi kreatívizmust, helyette inkább innen-onnan merített ötleteket.
A kapuőrzők rendjének képviselőjeként meg kell védenünk a pokol bejáratait, amiken Astaroth förtelmes csalósai igyekeznek belépni. Fegyvert kell hát ragadnunk, hogy elpusztítsuk a kultikusokat, akik hatalmas erőkkel törnek utat vezérük számára. A Bloodhound nem éppen közhelyes története miatt tűnt bíztatónak, hanem szimplán az egyedi hangulata apropóján, ám ez cseppet sem szegte kedvemet, hogy nekiveselkedjek a lengyel fejlesztők debütáló akciólövöldéjének.
Ahogy mifelénk mondani szokás, manapság Dunát lehetne rekeszteni a retro FPS-ekből. Az utóbbi esztendőkben olykor néhány havonta jelentek meg a különböző címek. Példának okán a közelmúltban olyan alkotások sorakoztak fel a virtuális boltok polcain, mint például a Kingdom of the Dead, a Cultic vagy a Scathe. Jellemzőjük, hogy valamennyi játékban szinte ugyanaz az egyszerű feladatot teljesíthetjük, vagyis mordályunk közreműködésével száműznünk kell a betolakodókat, és mivel a szép szó nem hat rájuk, ezért mindig a megfelelő célpont kiválasztását követően a ravasz meghúzásával tudunk rajtuk segíteni.
A Bloodhound hiába ízig-vérig akciólövölde, hiányzik belőle az egyediség, amely miatt a nosztalgikus stílusú produktumokra még napjaikban is oly nagy a kereslet. Számos klasszikus alkotásból ollóztak ideákat, egyedül a néhai Westwood játékok ismérve, de műfaján belül a Serious Sam epizódokra emlékeztető akciómuzsikát sikerült megfelelően eltalálni. Vagyis, amikor beindul a hentelés, akkor az izgalmakat fokozandó, ahhoz passzoló dallamok csendülnek fel.
A helyszínek viszont szűkösek és nagyon egysíkúak, nem igazán tévedhetünk el, legfeljebb pusztán abban az esetben, ha a kulcs után kutakodva át akarunk jutni a mágikus átjárókon. Ismerősnek látszó zónákon barangolhatunk: az eredeti Doom, a Redneck Rampage, a Blood vagy a Duke Nukem 3D egyaránt beugorhat egyik-másik területen, de vérünkre pályázó ellenségeink is megkapták „vendégszerepüket” az említett címekből. Fegyvereink sem okoznak csalódást, hisz a szokásos repertoárral állnak rendelkezésünkre, és töltényeink szinte kiapadhatatlan mennyiségben állnak rendelkezésünkre, főleg, hogy a rohanásunk közepette mindig találunk belőlük utánpótlást.
Lehet, hogy hangyányit telítődünk már a tesztalanyunkhoz hasonló FPS-ektől, de kreativitás hiányában piszkosul vontatott játékot kaptunk. A paradicsomlé és a leszakadó végtagok kevésnek minősültek. A megvalósítást, tehát a külcsínt leszámítva pedig majd’ minden egyes pálya ugyanazt a kihívást nyújtja és felépítettség szempontjából sem eresztették szabadjára képzelőerejüket a készítők.
Pontszám: 4/10
Fejlesztő és kiadó: Kruger & Flint Productions
Platform: PC
