Tavaly rendesen kikupálták a 2000-es évek elején indult franchise-t, a WWE 2K23 kapcsán pedig még magasabb szintű pankrátori élmény várja a rajongókat.
Először a ’80-as évek vége tájékán, tinédzser korúként találkoztam a hazájában hatalmas népszerűségnek örvendő World Wrestling Entertainmenttel, aminek résztvevőire jellemzően valamelyik német vagy francia televíziós csatorna kapcsolódó műsorának idején figyeltem fel. A legtöbb szereplő színes egyéniséggel bír, és dacára annak, hogy a bicepszük vastagabb a combomnál, gyakorta ijesztő fizimiskájuk ellenére mindnyájukkal szimpatizálni lehet. Ugyan találkozhatunk köztük szürke kisegerekkel, de a ringbe napjainkig bezáróan olyan filmes berkekben is ismert alakok szálltak be, mint például Hulk Hogan (Rocky III.), Batista (Az üveghagyma), a Szikla (Black Adam), Steve Austin (A feláldozhatók) vagy mondjuk az utóbbi időben a bugyuta komikus skatulyából kitörni vágyó John Cena (Peacemaker – Békeharcos).
A WWE 2K23-at az utóbbi pankrátor nevével igyekeznek értékesíteni. Ennek okát talán abban kereshetjük, hogy filmográfiáját tekintve – Bautista mellett – manapság neki megy legjobban a szekere (marketingje); ám annál is fontosabb, hogy vélhetően még egyszer utoljára (?) alig egy hónap múlva, tehát az április elején esedékes WrestleMania 39-ben Cena szorítóba lép a 20 esztendővel fiatalabb Austin Theory ellenében. Pánikra azonban nincs ok, a valóságban nem vérre menő küzdelmekről van szó (habár olykor folyik a paradicsomlé), hanem gondosan, előre koreografált előadásról, ahol a jeleneteket kilassítva bizony néha könnyedén észre vehetjük, hogy a pofonok nem érnek találatot.
A Visual Concepts idei verekedős játékában viszont meg kell dolgoznunk a győzelmünkért. Összesen 190 karakter közül mazsolázhatunk a múlt és jelen WWE képviselői között, amit erősít a szemnek mindig örömöt okozó női domborulatok jelenléte is. A játék azonban elsősorban a Showcase miatt érdemel figyelmet, amire gyakorlatilag egy legenda főhajtásaként tekinthetünk: tavaly ugyebár az ezúttal csupán választható Rey Mysterióra épült ez az opció, ezúttal azonban 14 általunk vezért mérkőzésen át játszhatjuk le a kicsit bénácska, „Never give up” szlogenjéről ismerté vált Cena karrierjének tán legemlékezetesebb összecsapásait 2002-től 2021-ig. Itt csupán annyi a teendőnk, hogy az általa jellemző mozdulatokat (kombókat) véghez vigyük aktuális ellenfelünkkel szemben. Nem mindig egyszerű feladat ez, mert közben kíméletlenül megy az adok-kapok.
A temérdek alternatíva közül a másik különösen érdekes játékmód a MyRise, amibe először a ’22-es etap kapcsán kóstolhattunk bele. Ebben a karriermódban tulajdonképpen két elérő szupersztár pályafutását egyengethetünk függetlenül attól, hogy melyik nem képviselőjére esik a választásunk. Természetesen személyre szabott pankrátor életútját pátyolgathatjuk, s a neve mellett gyakorlatilag testre szabhatjuk a küllemét, de még azt is, hogy a nézőtéri rajongók milyen molinókkal biztassák vagy akár bunyózási technikáját és stílusát is.
Csupán elenyésző hibákkal találkoztam a végigjátszás és az egyéb megmérettetés apropóján, de annyira nem vészes, hogy a toleranciaküszöbömet megcincálta volna és remélhetőleg mindegyik hamarosan orvoslásra kerül. Mindenesetre gyakran bosszantóan hatott, hogy a spori a főszereplők elé sétál, az operatőr pedig pont akkor – a legfontosabb momentumkor – nagyít rájuk, így a képernyőn pedig pont a lényeget nem láthatjuk. De az is gyakran előfordult, hogy a bíró össze-vissza szaladgált a küzdőtéren és persze pont akkor kattant meg, amikor győzedelmeskedtem volna.
A tősgyökeres rajongóknak készült WWE 2K23 szinte napra pontosan a 2K22 után egy évvel jelent meg a boltok polcain. Nem szoktam használni eme kifejezést, ugyanakkor nagyon is helyt álló, hogy legfrissebb megjelenésükkel a Visual Concepts a korábbinál valamennyi szempontot figyelembe véve még nagyszabásúbb pankrációs játékot alkotott.
Értékelés: 8/10
Fejlesztő: Visual Concepts
Kiadó: 2K Games
Platform: PC, PlayStation 4|5, Xbox One & Series X|S
