Hosszú pihenőt követően visszatért kedvenc nindzsánk a Shinobi: Art of Vengeance-ben és a végeredmény kétségtelenül annyira jól sikerült, hogy ennyire remek akció-platformerre számítani sem lehetett.
Olykor az aktuális konzolokra ugyan felbukkan egyik-másik klasszikus Shinobi játék különböző átirata, de frissen ható epizódban a SEGA nindzsájával legutóbb 14 éve találkozhattunk. Az 1987-ben startolt széria már a kezdetek óta kivívta magának a kultikusnak mondható státuszt és a japán cégnek a 13. rész alkalmával a hasonlóan emlékezetesen sikerült Wonder Boy: The Dragon’s Trap és a Streets of Rage 4 párizsi fejlesztőivel sikerült együttműködniük. Valahogy úgy érdemes elkészíteni egy sokadik folytatást, ahogyan azt a készítők a Shinobi: Art of Vengeance-szel tették, ugyanakkor sajnálatosan a története nem éppen erőssége játékunknak, de egy ilyen jellegű ügyességi cím esetében tán valamelyest megengedhető a sablonosság, miszerint Joe Musashi faluját ismeretlenek felégetik és innentől fogva egyetlen cél lebeg a szeme előtt: a bosszú.
Egy efféle sztori nem érdemel magyarázkodást és alapvetően a játékmenetről is hasonló okfejtést oszthatok meg az olvasóval. E szerint el kell jutnunk a pályák elejétől a végébe, hogy aztán ott valamennyiszer leszámoljunk az aktuális főgonosszal. Közben természetesen nem fogunk unatkozni, mivel utunkat „kisebb” nemezisek igyekeznek megkeseríteni, akik közül a maszkos hős néhányukkal anno már összefutott – egy-egy számukra balul elsült összetűzés során –, amikre utalva az alkotók néhol humoros párbeszédek révén ügyesen nosztalgikussá varázsolták a hangulatot. Különös módon a protagonistának nincs szinkronhangja és a szövetségeseivel való kommunikáció során kizárólag morgó hangot ad ki, de feliratban is csupán három ponttal nyugtázza a mondandóját.
Bár a Shinobi: Art of Vengeance az elődökhöz hasonlóan alapvetően lineáris platformerként jellemezhető, ám meglepő módon ezúttal nem ennyire egyszerű a helyzet, ugyanis a Lizardcube megspékelte metroidvania vonásokkal is. Előrehaladásunktól függően főszereplőnkkel folyamatosan hasznos kütyükre tehetünk szert és így az előzőleg teljesített pályákra is javallott visszatérni – hogy az addig „zárt” területeken beszerezzünk néhány klassz cuccot. Példának okán felmászhatunk karmunkkal bizonyos falakra, karunkból kötelet lőhetünk ki vagy a szél erejét kihasználva lebeghetünk a levegőben. A mentési pontok mindvégig nagy segítségünkre vannak. Általuk a korábban bejárt territóriumok közötti mászkálás leegyszerűsödik, hiszen a térkép menüben navigálva gyakorlatilag oda és akkor ugrálunk közöttük, amikor csak akarunk és az sem mellékes, hogy érintésükkel az életerőnket is maximalizálhatjuk.
A rejtett zónákban sokféle érdekesség vár ránk, például kinyithatunk óriási kincsesládákat. Teszem azt fellelhetünk küllemében eltérő szerkókat (összesen 8 darabot), növelhetjük a hp-nkat és az eldobható kunai kések számát, illetve a ninjutsunkat is acélosíthatjuk. Ez utóbbi a Shinobi: Art of Vengeance egyik nagy újdonsága és egyidejűleg összesen négy különböző pusztító fegyvert vethetünk be. Ezekkel a különleges mozdulatsorokkal vagy akár nindzsa csillagokkal a kisebb nemeziseinket (főleg közelharcban) szinte azonnal letarolhatjuk vagy legalábbis jókora csapást mérhetünk rájuk. A játék nem túl szigorú és spéci képességeinket gyakorta bevethetjük attól függően, hogy egymásután (tehát ellenséges találat nélkül) kardunkkal hányszor suhintunk sikeresen. A kombókat érdemes elsajátítani, majd idővel technikailag szempontból a számát növelni, plusz a training menüben gyakorolni kicsikét, mert minél magasabb értéket érünk el, annál ütőképesebbek vagyunk.
A Shinobi: Art of Vengeance az év egyik legkellemesebb videojátéka tele extrákkal és mini játékokkal. Egyes pályák vagy rövidke szcénák néhol ugyan elcsépeltnek tűnnek, merthogy már sokszor császkáltunk száguldó vonatokon vagy harcoltunk lifteken, de a prezentáció végtelenül kreatív. Minden egyes fejezet más és más helyszínen játszódik, s talán a látványvilágának és felépítettségének köszönhetően soha nem érződik önismétlőnek.
(A tesztkódot a CENEGA Hungary Kft. biztosította.)
Értékelés: 10/9
Fejlesztő: SEGA, Lizardcube
Kiadó: SEGA
Platform: PC, Xbox One|Series, PS4|5, Switch
