Hirdetés

A készüléket a HTC Magyarország  biztosította számunkra. Köszönjük!

Esztétika

A HTC One Max mellé a szokásos tartozékok kerültek a csomagolásba, ezek a hálózati csatlakozó, az USB kábel és a headset. Minden nagyon minőségi, a tartozékokon is érződik, hogy nem egy olcsó készülékről van szó. A hallójáratos headsetet ugyan már nem a Beats gyártja, de így is egy nagyon jó minőségű darabot kaptunk, melyhez különböző méretű még a Beats-es korszakot felidéző piros színű gumiharangokat is csomagoltak. Ez a kiegészítő nem csak anyagminőségben, hanem zenehallgatás közben is kiemelkedő teljesítményt nyújt, a kültér zajait teljesen kizárja és a hangerővel sem lesznek problémáink.

A One Max is ugyanazt a dizájnt kapta, mint a One, vagy a One Mini, azzal a különbséggel, hogy azokhoz képest egy hatalmas készülékről beszélünk. A 164,5 x 82,5 x 10,3 milliméteres méretekkel rendelkező phabletet nem könnyű zsebben, vagy akár kézben hordani, sokszor éreztem úgy a tesztidőszak alatt, hogy majdnem kiesett a kezemből, pedig nagyon vigyáztam rá. Az egykezes működtetés sokszor nem is lehetséges, főleg ha a bal felső sarokban kellene valamit megnyomnunk. Sajnos ehhez kapcsolódó szoftveres támogatást nem kapunk, így az esetek többségében marad a kétkezes használat. A kissé nehézkes használatért viszont kárpótol minket az előlap nagy részét elfoglaló Gorilla Glass 3-mal védett, 5,9 hüvelykes, Full HD Super LCD 3 kijelző, mely még egy tükröződésmentes réteget is kapott, így gyönyörű színeket, éles képet, nagy betekintési szöget és erős napfényben is jó olvashatóságot biztosít. Ezen a méreten már tényleg nagy élmény netezni, vagy filmezni.

A kijelző alatt és felett helyezkedik el a két előlapi sztereó hangszóró beépített erősítővel, mely a HTC BoomSound™ névre hallgat. Mobilok között ritka az ilyen minőségű zenehallgatásra és filmezésre is alkalmas hangszórópár, ezek eddig csak HTC modelleken fordultak elő, más készülékek ebben nagyon elmaradnak.

A kijelző alatt találhatjuk a nem túl szokványos 2 vezérléshez szükséges érintőbillentyűt, ezek az androidtól ismert Vissza és a Home gomboknak felelnek meg, ugyanakkor az Alkalmazásváltó, vagy Menü gomb a Home gomb kétszeri megnyomásával, míg a Google Asszisztens a szokásos Home gomb hosszas nyomásával érhető el. Ez elsőre egy kissé furán hat, főleg ha előtte használtunk már más androidos eszközt is, de gyorsan hozzá lehet szokni és onnantól kezdve nem bonyolultabb használni, mint a 3 gombos elrendezést. Az érintőgombok egyébként kaptak háttérvilágítást is, de ez csak sötétben kapcsol be. A kijelző fölé került jobbra a 2,1 Megapixeles előlapi kamera, míg balra a fény és közelségérzékelő szenzorok, valamint a hangszóró egyik lyukacskájába helyezték el a több színen is világító állapotjelző LED-et.

Felülre került a szabványos 3,5-ös Jack csatlakozó, valamint a televíziók, különböző lejátszók és házimozik távvezérléséért felelős infra port.

Alul csupán az Micro USB csatlakozó és a mikrofon található.

A telefon jobboldalára került a fémből készült feloldó/lezáró és a hangerőszabályzó billentyű, melyeknek szálcsiszolt hatása és nagyon jó nyomáspontja adja meg a kellő minőségérzetet.

Balra egy fémből készült pöcök került, melyet félrehúzva lepattan a hátlap egyik része, így könnyen levehető. A hátlap alatt a MicroSIM és a MicroSD bemeneti nyílás található, az akkumulátor viszont nem kivehető. Ez a megoldás sokkal jobb, mint a lepattintós, vagy csúsztatós társai, ugyanis a hátlap annyira masszívan van a helyén, hogy meg sem lehet mozdítani, ugyanakkor a pöcköt sem kell feszegetni, pont úgy működik ahogy azt várná az ember.

A hátlap szinte teljes mértékben fémből készült, ezt csak néhány műanyag csík, a 4 Megapixeles Ultrapixel kamera, a segédfény az ujjlenyomat olvasó és a dokkoló csatlakozója töri meg. A minőségre itt sem lehet panaszunk, a matt fém nem koszolódik, nem látszanak rajta az ujjlenyomatok és nem tűnik sérülékenynek sem.

Az összhatás nagyon jó, a minőségi anyaghasználat, a gyönyörű dizájn és a készülék viszonylag nagy 217 grammos súlya is eleget tesz az ezen a téren komoly elvárásokkal rendelkezők számára.

Hardver

A hardver megegyezik a HTC One-nal, vagyis egy négymagos, 1,7 GHz-es  Snapdragon 600-as, egy Adreno 320-as grafikus gyorsító és 2 GB RAM felel a gyors és stabil működésért. A belső tárhely mérete 16, vagy 32 GB-os, mely a One-nal ellentétben MicroSD-vel is bővíthető.

Szoftver

A One Max-on az Android 4.3-mas (Jelly Bean) változata fut, mely a HTC Sense 5.5-ös felületével van kiegészítve. A sebességre semmi panaszunk nem lehet, mindenre nagyon gyorsan reagál, szépen játszódnak le az ablakanimációk, sehol egy akadás, vagy újratöltődés multitasking esetén. A felület is jól átgondolt és szép, ugyanakkor bele lehet botlani érdekes nyelvi fordításokba, amik kicsit rontják az összhatást. Ilyenek például az álmodozás, ami normál esetben a képernyővédő animációt jelenti, vagy a Firka, mely egy rajzoló programot takar. Beépítésre kerültek olyan kényelmi funkciók, mint  például ha 3 ujjunkat a kijelzőn felfelé toljuk, akkor az éppen megtekintett tartalmat megjeleníthetjük más eszközön, vagy ha két ujjal húzzuk le az értesítési sávot, akkor egyből elérhetőek lesznek a gyors beállítások.

A mindennapi használathoz szinte minden szükséges alkalmazás, vagy beállítási lehetőség megtalálható, ezeket nem részletezném, ugyanis a legtöbb androidos készülék esetében ezek nem, vagy csak minimálisan különböznek.

Extra szoftverek:

– BlinkFeed: A HTC egyik legnagyobb szoftveres újítása az elmúlt évben, ez egy hírfolyam, ahol mindenféle weboldal, közösségi oldal híreit, újdonságait tekinthetjük meg, teljesen személyre szabható, beállítható kezdőképernyőnek, de akinek nem tetszik akár ki is kapcsolhatja.

– Firka: Ez egy olyan alkalmazás, melyben speciális eszközökkel rajzolhatunk, illeszthetünk be sablonokat, fotózhatunk, rögzíthetünk hangot, ezekbe mind beleszerkeszthetünk, elmenthetjük és meg is oszthatjuk alkalmazáson belüli funkciók segítségével.

– TV: Ahogy a neve is elárulja, ez egy távvezérlő alkalmazás, melyet elsősorban televíziókhoz, de akár lejátszó eszközökhöz, vagy erősítőkhöz is használhatunk a beépített infra porton keresztül. Beállíthatunk különböző szobákat, így akár több eszközt is vezérelhetünk folyamatos állítgatás nélkül.

– Időjárás: Szép effektekkel dúsított helyi és nemzetközi időjárási információkat tekinthetünk meg az alkalmazás használatával.

– Kid Mode: A Kid Mode egy gyermekek számára készített felhasználói profil. Teljesen személyre lehet szabni, beállítható, hogy mely alkalmazások legyenek elérhetőek, vannak előre feltelepített mesekönyvek, melyeket fel is olvas a mesélő, minden lehetőséget érthetően elmondanak. Egyetlen problémának azt tartom, hogy a Kid Mode csak angolul tud, így az olvasni még nem tudó más nyelven beszélő gyerekeknek hiába mondják el angolul, hogy mit csinálhatnak, valószínűleg nem fogják érteni, igaz nyelvtanulás szempontjából meg előnyös lehet.

– Parent Dashboard: A Kid Mode-hoz tartozó szülői beállításokat innen érhetjük el. Megtalálunk itt mindent, ami szükséges lehet, állíthatunk össze családfát, beállíthatjuk, hogy hogyan léphetünk ki a Kid Mode-ból (egy Z betű rajzolásával, életkor beírásával, mely több kell, hogy legyen mint 10 év, vagy egy 4 jegyű pinkóddal), a mesekönyveket felolvashatjuk mi is, ekkor gyermekünk minket lát majd a mesekönyv mellett, de beállíthatunk időlimitet, tiltott oldalakat és számos más dolgot is.

– Car: A Car alkalmazás autóvezetés közben lehet hasznos. Nagy ikonokat megjelenítve láthatjuk a legfontosabb lehetőségeket, ezek teljes mértékben személyre szabhatóak. Itt jeleníthetjük meg például a navigációt, tárcsázót, zenelejátszót, stb. Más régiókban elérhető a Speak névre hallgató hangvezérlés is, de sajnálatos módon, abban az esetben, ha a telefon nyelve magyarra van állítva akkor ez nem használható. Érdekes, hogy a Kid Módnál a gyerekekből kinézik, hogy megértik az angolt, egy autót vezető felnőttnek pedig nem adják meg a lehetőséget, hogy angolul kommunikáljon a telefonjával.

– Ujjlenyomat olvasó: A hátlapba szerelve található egy ujjlenyomat olvasó, ami a lehető legjobb helyre került, ugyanis a telefon fogása közben is szinte minden esetben pont oda kerül a mutatóujjunk. A leolvasás folyamata viszonylag egyszerű, a megfelelő ujjunkat kell végighúzni fentről lefelé a leolvasó felületén. Az aktiválásához egy viszonylag egyszerű folyamaton kell végighaladni, itt kiválasztjuk, hogy mely ujjunkkal milyen alkalmazást szeretnénk elindítani, valamint meg kell adni egy jelszót, ha esetleg a leolvasás nem sikerülne, akkor azt beírva is fel lehessen oldani a telefont. Összesen 3 ujjunkhoz társíthatunk alkalmazást, a leolvasás csak lezárt kijelző esetén lehetséges, ekkor vagy a kijelzőt oldjuk fel, vagy az előzetesen beállított alkalmazást indítjuk el. Érdekes, hogy nem használták ki teljesen a lehetőséget, érdemes lett volna fájlok és alkalmazások hozzáférhetőségét is állítani ezzel a funkcióval, esetleg más felhasználói profilok használatát lehetővé tenni. A leolvasás egyébként eléggé megnehezíti a feloldás folyamatát, főleg, hogy gyakran előfordul az, hogy csak 2-3 alkalom után történik meg a felismerés, így valószínűleg csak az fogja használni, aki bizalmas információkat tárol telefonján és félti, hogy illetéktelen kezekbe kerülhet.

Böngészők: A gyári böngésző gyors és szépen tördeli az oldalakat, van lehetőség flash megjelenítésére és asztali nézetre is, de érdekes módon a videókat nem sikerült lejátszania. Videók elindításakor, egyből a videó végére ugrott és nem lehetett megnézni a közts tartalmat, így általában nem is ezt használtam, hanem a már megszokott Chrome-ot, ami ugyan nem támogatja a flash tartalmakat, de a megszokott módon működött.

Adatkommunikáció / Akkumulátor

Szinte mindent megkapunk, amire szükségünk lehet, van 100 Mbps sebességű  4G támogatás, 42 Mbps sebeséget kínáló HSPA, WLAN 802.11 a/b/g/n/ac, DLNA, Bluetooth 4.0, NFC, Infra, GPS, GLONASS, és MHL képes MicroUSB is.

Az akkumulátor 3300 mAh-s, ami nagyon jó üzemidőt produkál, nagyon erős terhelés mellett is hozza az 1 nap üzemidőt, takarékosan használva pedig akár 2 napot is kibírhat töltés nélkül.

Kamera

A One Max egyik vitatott pontja a kamera. A One-ból már ismert 4 Megapixeles ultrapixel kamerát kapunk LED villanó társaságában, mely állítólag alacsonyabb felbontás mellett is kiemelkedő képminőséget produkál. A sajtótól már sok kritika érte a 4 Megapixeles egységet, talán meggyőzőbb lenne, ha legalább 8 Megapixelről beszélhetnénk, mert a többség a számokra van kiélezve. Videót egyébként FullHD-ban rögzíthetünk. A  minőséggel szerintem nincsenek különösebb gondok, az egyetlen hátrány inkább az, hogy nem lehet túlságosan belezoomolni a részletekbe, illetve nem tudunk túl nagy méretű képeket készíteni. A képek mérete egyébként előny is lehet, mivel a kisebb felbontású képek kevesebb helyet foglalnak a memóriában. Az előlapi kamera 2,1 Megapixeles felbontás mellett Full HD videók rögzítésére is képes.

A kamera alkalmazás kiemelkedik az átlagból, ugyanis számos beállítási lehetőséget érhetünk el, készíthetünk Zoe-t, ami egy rövid hang nélküli videónak felel meg, de számos effektet is felhasználhatunk a képekhez, melyek nagyon látványosak. A képarány is dinamikusan változtatható, kapunk HDR-t, geotagging-et és egy csomó extrát.

Ár/érték arány

A One Max nagyjából 150 és 200 ezer Ft között vásárolható meg. Ennyiért egy olyan telefont kapunk, ami méretével mindenképpen kiemelkedik társai közül, de összeszerelésben és anyaghasználatban talán nincs is jobb nála, valamint üzemidő, szoftverezettség és hardveres adottságok terén sincs miért szégyenkeznie.

Specifikáció

Még egyszer köszönjük a tesztelési lehetőséget a HTC Magyarországnak!