Végre folytatódik az eredeti Castlevania-sorozat és a Belmont’s Curse-ben minden benne van, amit jellemez ez a nagyívű franchise. Egyáltalán nem érződnek rajta a fáradtság jelei.
Amennyiben eltekintünk a három különböző Lords of Shadow epizódtól, amelyekkel 2010 és ’14 között rebootolták a Castlevania szériát, a Castlevania: Belmont’s Curse már a 26. felvonása az 1986-ban startolt franchise-nak. Hasábjainkon legutóbb bő három esztendővel ezelőtt a Dominus Collection kapcsán szemezgettünk ezekből a nagyívű fantasy-horror ügyességi játékokból, amikor is a Konami három különböző klasszikus címet gyúrt egyetlen csomagba. A nemrégiben debütált részt a vártaknak megfelelően már nem ők rittyentették össze, hanem Dead Cells-hez kiadott Return to Castlevania alkotóinak munkáját üdvözölhetjük. A jelek szerint a japánok annyira elégedettek voltak a DLC-vel, hogy leszerződtették az Evil Empire-t, akiknek legutóbbi munkája a The Rogue Prince of Persia. A francia csapat tehát továbbra is az általuk jól bejáratott zsánerben brillírozik, s az előző megjelenéseikhez képest legfeljebb annyi változás történt, hogy az (al)műfaj roguelike helyett metroidvaniára módosult. Természetesen ez így van rendjén, hiszen a Castlevania világa ebben a formában tud legjobban kibontakozni.
Szóba kerültek a „gall” fejlesztők. Nos, a helyszínünk nem más, mint a lángokban álló Párizs. Ám eme történet nem napjainkban játszódik, hanem 1499-ben, vagyis a Castlevania III: Dracula’s Curse eseményeit követően röpke 23 évvel később. A főszereplő pedig, ahogy a címéből is kikövetkeztethető, Belmont. No, de persze nem Trevor, aki korábban legyőzte a vámpír nagyurat, hanem a lánya. Rose tanítványként éli mindennapjait olyannyira, hogy apjáéval megegyező „szakmában” tevékenykedik. Azonban egyszer csak akaratán kívül belekeveredik egy összeesküvésbe, ami kihatással lehet a szebb napokat látott főváros jövőjére.
Alapvetően úgy könyvelhetjük el a Castlevania: Belmont’s Curse-t, hogy tipikus metroidvania valamennyi bájával együtt. A korábban bejárt helyszínekre gyakorta javallott visszatérnünk, ha megszereztük a különböző képességeket (például boss harcok vagy kincsesládák felnyitása után), hogy eljussunk új, akár titkos helyszínekre. Természetesen vannak fegyverünkkel lezúzhatóak bizonyos falak is (erre repedés hívja fel a figyelmünket), ahol HP növelőt vagy töltőt is találhatunk, de ha elég ügyesek vagyunk, a varázserőnket is növelhetjük a precíziós platformerekből átemelt mikropályák teljesítése után. A főellenségek elleni harcok – legalábbis rutinos rókaként – nem kifejezetten nehezek, igazából könnyedén rá lehet jönni, hogy melyek az ellenségeink gyengepontjai.
Bár műfajában alapvetően nem minősül hatalmas nagy újításnak, a komolyabb nemeziseink elleni párharcok után tarot kártyák a jussunk. Ezek volnának az arcanák, amikkel a „varázserőnket” viszonylag széles spektrumban kamatoztathatjuk. Példának okán felperzselhetjük általa magunk körül a felszínt vagy eldobhatunk egy kör alakú, „mindent elpusztító” pengét. A visszatérők mellett új és egyben meglepő (a valós történelemből ismert) ellenlábások is felbukkannak, így a Castlevania: Belmont’s Curse gyakorta kifejezetten nosztalgikusan sikerült amellett, hogy Rose ostora, az ismert Vámpírölő használata a korábbiakhoz hasonlóan bitang szórakoztatóan sikerült.
A Belmont’s Curse valójában semmiféle újdonsággal nem rukkol elő, hiszen különböző feladatok révén acélosíthatjuk közelharci felszerelésünket is. Főként a Castlevania univerzum erősségeire hagyatkozik, miközben nem fél hasznot húzni a hasonló produktumok erényeiből. A közel 100%-os narráció piszkosul erős, viszont különös módon a szinkronszínészek csupán a mellékküldetések során egészen egyszerűen elnémulnak. A hangjukat adók közül Graham McTavish (A hobbit trilógia, Sárkányok háza 1. évad) a legismertebb arc, de a lényeg, hogy minőségi tollbamondást hallhatunk mindenkitől. Zeneileg a gótikus témák ötvöződnek a modern éra elektronikus stílusával, míg grafika és a színpaletta felhasználása szempontjából a megjelenítés változatos összképet fest, ugyanakkor a helyszínek mind-mind izgalmasak. Bizakodjunk tesztalanyunk sikerességében és abban, hogy nem kell újabb 16 évet várnunk, hogy visszatérjünk ebbe a sokrétű természetfeletti világba.
Pontszám: 8/10
Fejlesztő: Konami, Evil Empire
Kiadó: Konami
Platform: PC, Switch, PS5, Xbox Series X|S
