A Xiaomi friss, saját processzoros telefonját nyomkodtuk az elmúlt egy hétben, melyet a FirstPhone biztosított számunkra erre az időszakra. A Xiaomi Mi 5c február végén mutatkozott be és különlegessége, hogy a vállalat első saját SoC-ja, a (Pinecone) Surge S1 dolgozik benne.

Dizájn

A dobozban mindössze egy külföldi szabványú töltő adaptert és egy USB-C adatkábelt kapunk, valamint egy SIM kiszedő tűt. Ehhez pár száz forintért lehet vásárolni EU töltőszabványú adaptert, ami alapvetően nem sok plusz költség.

Külsőre egy mondhatni kompakt méretű, kecses okostelefont köszönthetünk. 5,15 hüvelykes 1920 x 1080 pixel felbontású kijelzővel rendelkezik, ami IPS LCD panelen alapszik és amit külön kiemelnék, hogy 550 nit a maximális fényereje, amivel nagyon jól látható erős napsütésben is. A panel minősége is kiváló, a betekintési szögek nagyszerűek, egy rossz szavam nincs a megjelenítőre.

A kijelző fölött megtaláljuk a beszédhangszórót, a proximity és fényérzékelő szenzort, az értesítő ledet, valamint a 8 MP-es előlapi kamerát. A kijelző alatt van az ujjlenyomat-olvasóval ellátott home gomb, mellette pedig ugyan nem látszik mindig, de két kapacitív érintőgomb, melyeket a gyártó egy-egy ponttal jelölt, nincs külön ikonjuk. Az Mi 5c ujjlenyomat-olvasója formája ellenére elképesztően gyors. Legutóbb ilyen ovális megoldást a Galaxy S5-nél próbáltam, azóta persze nem állt meg a technológia és ez meg is látszik, a szenzor nagyon pontos, rögtön észleli a betáplált ujjat, 9/10-es pontossággal működik.

A telefon fém házat kapott, a jobb oldalán megtalálható a bekapcsoló gomb és a hangerőszabályzó duó, a bal oldalon pedig a két SIM tálcája. És itt jön a három közül az egyik rossz hír, ugyanis a Xiaomi Mi 5c nem bővíthető microSD-vel, adattárolásra a beépített 64 GB-os tárolót lehet csak használni.

A tetején a szokásos zajszűrő mikrofon és a 3,5 mm-es jack csatlakozó mellett kapunk egy infra portot is, így távirányítóként is lehet használni a mobilt, gyárilag meg is találjuk rajta az Mi Remote nevű alkalmazást. Alul nagy örömünkre már microUSB helyett USB Type-C csatlakozófelületet találunk, mellette a mikrofont és az egy szem hangszórót. Hanghívásnál a minőséggel abszolút elégedett voltam, a hangszóró is jól szól, maximum hangerőn sem torzít.

A hátlap kialakítása emlékeztethet minket az iPhone 5-re, hisz alul és felül üveg borítást találunk antennacsíkok helyett. A lent található Mi logó is üveg, ami tök jól néz ki. A hátlapi kamera 12 MP felbontású, PD-autófókusz is van benne, egy rendes középkategóriás szenzorról beszélhetünk, amihez társul egy LED segédfény is.

Mi 5c, Redmi 4 Prime, Redmi Note 4

A Xiaomi Mi 5c formavilága nekem alapvetően tetszik, az előlapon oldalt keskenyek a kávák, a kijelző minősége nagyon jó, nem kényelmetlen a kezemnek a készülék használata, 135 grammjával könnyű és 144,4 x 69,7 x 7,1 milliméteres dimenzióival pedig egész kellemes méretű okostelefon.

Szoftver

Szoftveresen a Xiaomi mindig is jó munkát végzett, korábbi Redmi 4 Prime tesztünkben is kiemeltem, hogy mennyire jól optimalizált, mennyire testreszabható a MIUI és ez most sincs másképp.

Az Mi 5c-n Android 6.0 Marshmallow alapokon MIUI 8.1 verziószámú rendszer található, ami ismételten egy nagyon jól átgondolt felület, az összes gyártói megoldás közül személyes véleményem szerint a Xiaomié a legjobb.

Noha a Huawei az EMUI 5.0-val változtatott ezen, a MIUI-ban továbbra sincs külön alkalmazáslista (app drawer), itt minden telepített applikációt a főoldalon navigálva tudunk elérni. Ha szeretnénk átrendezni az ikonokat, mondjuk egyszerre 10-et átrakni egy másik oldalra, az sem kell egyesével megtenni. Változtatható az oldalak közötti animáció, sőt ha szeretnénk gyorsítani kicsit a mobilon, a rendszeranimációkat is ki lehet iktatni.

A beépített 64 GB tárhelyből szabadon 53,8 GB-ot tudunk felhasználni, ami szerintem egy átlag felhasználónak elég, de ha ennél több kellene, akkor érdemes más mobil után nézni. Gyárilag csak a Gmail és a Play Áruház található meg rajta a Google alkalmazásai közül, a Driveot, a Térképet, a YouTubeot mind nekünk kell letölteni.

Ami tök jópofa, az az akkumulátor kapacitásának kijelzése. Lehetőség van arra, hogy százalékos megjelenítés helyett egy zöld csíkkal jelezze a töltöttséget. Beállíthatjuk, hogy jelezze-e a szolgáltató nevét, ezt akár szerkeszteni is lehet.

Végül két funkciót emelnék ki, az egyik a második asztal, a másik pedig a klónozott alkalmazások. Előbbi esetében létre tudunk hozni és át tudunk váltani egy teljesen másik felületre, amire külön rakhatunk ki applikációkat, ez olyan, mintha két telefonod lenne. Ez azért jó, mert ha szeretnéd külön tárolni kényesebb adataidat, gond nélkül megteheted, ide csak ujjlenyomattal tudsz belépni, vagy a másik fiókot használhatod vendégeknek is, amikor más használja a mobilt, átváltasz egy gombnyomással és kész. A klónozott alkalmazás nevében hordozza a funkcionalitását, pl. ha két kártyával használjuk a mobilt, le tudjuk klónozni a Viber appot, így nem kell választani, mindkét kártyát be lehet regisztrálni és külön működnek.

Hardver

Ahogy a cikk elején említettem a Xiaomi Mi 5c különleges a maga nemében, ugyanis ez a mobil az első a gyártónál, amiben saját gyártású processzor dolgozik, a Surge S1. Ez egy 8 magos, 28 nanométeres csíkszélességgel és HPC+ architektúrával készül rendszerchip, amiben Cortex-A53-as magok dolgoznak 4 x 2,2 + 4 x 1,4 GHz-es kiosztásban. Ehhez egy Mali-T860 MP4 típusú grafikus gyorsítót és 3 GB RAM-ot adtak.

Noha a gyártási technológia miatt nem mondható energiatakarékosnak és ezáltal több hőt is termel, normál használat mellett ezt nem vettem észre, hogy különösen melegedne, bár akkumulátoridőben nem egy bajnok. Lefuttattuk a szokásos benchmark teszteket, hogy lássuk mit lehet kihozni a Xiaomi saját procijából:

AnTuTu benchmark v6.2.7 59.783 pont
Geekbench 4 675 / 2372 pont

A Xiaomi a Surge S1-et úgy tervezte, hogy felvehesse a versenyt a Snapdragon 625-tel és a MediaTek P20-szal. Teljesítményben ez teljesen rendben van, hisz a pontszámok hasonlóak és a készülékhasználat gördülékeny. A Snapdragon 625-ös Redmi Note 4 szintén 3 GB RAM-mal 60.842 pontot ért el az AnTuTu-n, tehát a teljesítményben nem térnek el nagyon egymástól.

Kipróbáltunk néhány játékot is, a kisebbeket problémamentesen futtatta, a nagyobbak közül pedig az Asphalt 8-at próbáltuk, ahol már érezhető volt az igénybevétel, de a játék nagyobb lagg nélkül, élvezhetően működött, negyed órányi játék után viszont érezhetően melegedett a mobil, ami nem is csoda, hisz alapvetően nem csúcsmobil, a játék pedig igen nagy hardverigényű.

Hardveres szempontból elégedettek lehetünk, a processzor jól teljesít, de azért még van mit fejlesztenie a Xiaominak. Ami egyedüli hátrány és hiányolható tényező, hogy a beépített 64 GB-os eMMC 5.1 típusú háttértár (50,8 GB szabad) nem bővíthető. Akinek ez kevésnek bizonyul, annak nem ajánljuk ezt a modellt.

Kamera

A kínai mobilok tesztjénél gyakran megemlítem, hogy a gyártók nem foglalkoznak a szoftverrel, a lényeg hogy minél nagyobb legyen a kamerában a megapixel, majd az teszi a dolgát, azonban a szoftveres optimalizáció is majdnem olyan fontos. A Xiaomi ezen a téren is remek munkát végzett. Az előlapra egy 8 MP-es f/2.2 rekeszértékű OmniVision OV8865 típusú szenzor került, amivel átlagos minőségű szelfiket lehet lőni, sőt ami még érdekes, hogy mesterséges intelligencia segítségével ha felismeri az arcunkat, megsaccolja az életkorunkat, ami nagyon vagány funkció és (fénytől függően) pontos, alig téved 1-2 évet.

A hátlapi kamera 12 MP felbontású és szintén f/2.2 rekeszértéket kapott, tehát korlátozott fényviszonyok között fotózni annyira nem lehet vele. A kamera fázisdetektálós autófókusszal bír, maga a szenzor pedig szintén OmniVision, azonban ez már egy OV12870 típusú modell. A szoftverben van lehetőség HDR felvételek készítésére, ami az Mi 5c esetében hatalmas jelentőséggel bír, ugyanis ha anélkül készítünk fotót, akkor kicsit fakó az eredmény, azonban ha bekapcsoljuk a HDR-t, akkor sokkal teltebbek, kontrasztosabbak a fotók (ez is lenne a lényege).

HDR nélkül
HDR-rel

A videókat [email protected] felbontásban tudjuk rögzíteni, de van timelapse és lassított felvételek készítésére is lehetőség. A fotók tömörítettek, amennyiben szeretnéd őket teljes felbontásban megtekinteni, látogass el Google Drive mappánkba, a videórögzítésről mintát pedig a cikk elején linkelt videóban láthattok.

Adatkomm./akkumulátor

Elkérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol a legtöbb negatívummal találkoztunk. A Xiaominál alapvetően nem gyakori, hogy B20-as, 800 MHz-es frekvenciát is támogatnak a mobilok, amin a hazai 4G hálózat nagy része működik (leginkább vidéken), így a Xiaomi Mi 5c is kimaradt ebből. A Redmi Note 4-ből létezik global és távol-keleti verzió is, előbbinél van B20, nincs kizárva a lehetőség, hogy az Mi 5c-ből is lesz global variáns a közeljövőben.

Ezenfelül WiFi 802.11 a/b/g/n/ac szabványokat ismert, Bluetooth 4.1-et, FM-rádiót is kapott, azonban NFC nincs. Az USB-C csatlakozón át perifériákat és adathordozókat is csatlakozhatunk, ugyanis a készülék OTG képes. A navigációban a GLONASS műholdak is a segítségünkre lesznek, azonban viszonylag lassan találja meg a pozícióját. A GPS Test nevű programmal kipróbáltuk, házon belül nagyjából +-10 méteres pontossággal találta meg magát (8-24 méter között ugrálva, a videónk készítésekor másik helyiségben 4-8 méter), szabad ég alatt pedig az átlag a +-6 méter volt (4-12 méter között ugrálva). Kevés műholdat lát és azokból is keveset használ. Ez adódhat abból is, hogy ez egy távol-keleti verzió, a globális Redmi Note 4 házon belül is megtalálta magát 4-6 méteres pontossággal.

Az akkumulátor 2860 mah kapacitású nem cserélhető telep, ami önmagában is kevésnek mondható, persze így a telefon karcsúbb és könnyebb is. Normál használat mellett, ami nálam Facebook, Messenger, Pages, Google Analytics figyelés, emailezés és az alapfunkciók használatát jelenti, egy teljes napot mindig kibírt.

Ugye maga a processzor sem segít ebben, hisz 28 nanométeres csíkszélességgel nem túl energiatakarékos, kijelzőidőben volt nap, amikor másfél órát, következő nap két és fél órát mértem, de volt példa, hogy 3 óránál is többet sikerült kihozni. Nagyjából ez a 2,5 óra kimondható átlagos kijelzőidőnek. A gyenguszabb akkuidőt megmentették a gyorstöltéssel, ugyanis képes 9V/2A töltésre, így 30 perc alatt 60%-ra feltölthető, ahhoz pedig, hogy teljesen feltöltsük, mindössze 70 perc szükséges, ami alapvetően nem rossz.

Összegzés

A Xiaomi Mi 5c egy kecses és gyors mobil, azonban nem tökéletes. Nincs benne B20, ami mondjuk a fővárosban közlekedők/élők számára nem releváns, nem bővíthető, a GPS lehetne erősebb és az akku is lehetne vaskosabb.

Hibái ellenére én az egy hét alatt megszerettem, mert ugyanakkor a kijelző fényes és minőségi, az ujjlenyomat-olvasó gyors, a kamera (főleg HDR-ben) szép képeket készít és a mobil teljesítményével sincsen probléma.

A Surge S1 SoC teszi a dolgát, első nekifutásra nem rossz a Xiaomitól, de van még mit fejleszteni rajta. A Xiaomi Mi 5c hazai garanciával és szervizháttérrel megvásárolható 89.990 Ft-ért a FirstPhone kínálatában fekete és arany színben, viszont május 19 és 21 között a FirstPhone oktogoni üzletében 79.990 Ft-ba kerül a telefon (csak az üzletben), akit meggyőzött a teszt, a hétvégén olcsóbban megveheti.

A cikk létrejöttében közreműködött a Telenor Hipernet hálózata.
ÁTTEKINTÉS
Dizájn
10
Szoftver
9
Hardver
8
Kamera
8
Akkumulátor
6
Ár/érték arány
8
MEGOSZTÁS
Laci
Lassan 5 éve írok, és ez nem is fog változni mostanság. Papír szerint mérnök-informatikus vagyok, de a mobilok világa jobban vonz.